Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

Néhány feudális kori kifejezés magyarázata

nagyobb pozsonyi mérőt használnak országszerte. A XVIII. század végétől a méterrendszer bevezetéséig a pozsonyi mérő 53,3 liter volt. NEMESI JOGOK ÉS KIVÁLTSÁGOK. 1. A gyülekezés joga. — 2. A kizárólagos hivatalyiselési képesség. — 3. Bírói kiváltság. — 4. Személybiztonság ítélet előtt. — 5. Jog a királyi adományokra. — 6. A jogtalan birtokfoglalókkal szembeni ellenállás és visszaűzés joga. — 7. Az ősiségi törvény alapján való öröklés joga, az özvegyi jog és a leánynegyed pénzbeli biztosításával. — 8. Dézsmától, adótól, vámoktól való mentesség. NEMZETSÉG. A néprajzi értelemben vett clan, vagyis egy közös őstől fiágon leszármazó rokon családok természetes úton létrejött közössége, amely rendszerint a közös ős nevét viseli. A nemzetség tagjai a teljes családapai hatalmat gyakorló nemzetségfő bírói hatósága alatt jogvédelmi közösségben éltek. RÖF. Hosszúság-mérték. A bécsi vagy nagy rőf 0,777 méter. A posztó mérésére használt kis rőf (ulna) 0,688 méter. A vászon mérésére használt 0,621 méter, vagyis a bécsi rőf négyötöd része. SEPTEMVIR. A legfelsőbb ítélőszék bírája, magyarul személynök. Az elnevezés akkor keletkezett, amikor ennél a királyi bíróságnál valóban még csak hét személy ítélkezett. TÁBLABÍRÓ. A Mátyás király uralma vége felé kialakított királyi tábla (tabula regia iudicaria) 1723. évi módosításakor négy kerületi táblát hoztak létre Nagyszombat, Eperjes, Kőszeg és Debrecen székhellyel, amelyek a több megyében fekvő birtokok, hozományok, hitbérek és hagyatékok ügyében pereskedők bírói székei voltak. A táblabírákat az egyes megyék választották. Később a táblabíróvá választás megtisztelő címmé is alakult és a XIX. században ezek a tb. (tiszteletbeli) táblabírák, akik valójában nem ítélkeztek a kerületi királyi táblákon, de körükből választották, illetve küldték ki a valóban bíráskodókat.