Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

Jegyzetek

Van, kit az önszeretet hajt, mások a hírre vadásznak, Szellemi munkával más nem emészti magát. Érzed e bajt, te dicső, boldog, te hazádra figyelmes, S hűn foglalkoztál régi szokásaival. Méltó törvényt rótt egykor, görögökre Lykurgos És a szicíliait jogra tanítja Ceres. Ám te az elzárt sok törvényt összeszerezted, Hogy mielőnkbe bocsásd drága hazánk jogait. A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683) IV. A KETTŐS KIRÁLYSÁG. A VÁRHÁBORÚK ÉS A TÖRÖK HÓDÍTÁS 1 BRP I. 90. p. — BSzF 206. p. — KEMÉNY LAJOS: Ráskay Gáspár levele. Századok, 1911. 50—51. p. — KAV I. 1880., 53. p. — RNm 408. és 411—412. p. — BSzF 479. p. 2 Az 1531. és 1536. évi törvényekre: Mill T V., 160—161. p. — ORTAVAY T. i. m. 330. p. — Uza Orsolyára: BENKÓ IMRE: A dubraviczai Dubroviczky család a XVI. században. Turul, 1912., 150. p. — ESgy 124. p. 3 BNm 412—413. p. — KHC XXI. 576., 764., 778—780. p. 1089., 1101., 1147—1148. p. — NINm 148. p. — NmL NIM Nagy Iván oklevél másolatai, 1549. febr. 6. (OL. NRA fasc. 15., no 4.). — KKSz 87—88. és 90. p. A Sági-birtokok sorsára: KOk III., a XIV.. a 98—99., 109—118. 161—167. és 171—172. p. — NINm 106., 174. és 179. p. — A többi birtokügyi adatok is ebből a műből, passim. — Szulejmán 1541. évi rendeletére: KKSz. 73—74. p. és a 191. jegyzet. '> ACSÁDY IGNÁC: Szondy György emlékezete. Budapesti Szemle 1902 (111. k.), 164—175. p. — Tinódi Sebestyén, uo. 1899 (97. k.), 193—195. p. — MillT V., 322— 324. és 334—338. p. — KHC XXII., 277.. 282—285. és 291—311. p. — ESGy 128—129. p. — KKSz 91—92. p. — RNm 413—414. p. — NmL NIM Nagy Iván oklevélmásolatai, 1552. júl. 20. és aug. 8. (OL Nádasdy gyűjtemény). 5 KHC XXII. 535—543., 584., 602—604., 607—616., 619., 768., 952. és 958. p. MANm III. 29—37., p. — SZILÁGYI SÁNDOR: Újabb adalék a török uralom történetéhez Magyarországon. Budapesti Szemle. 1862. (14. k.), 399. p. — RNm 414—416. p. — KKSz 99—100. p. — JP 4. p. — ECKHARDT SÁNDOR: Balassi Bálint: Budapest, é. n.. 117. p. — DÉZSI LAJOS: Balassa Bálint minden munkái. Budapest, é. n. II.. 695. p. — A Fülek elfoglalására vonatkozó híradások eltérőek. A legkorábbi változat szerint (Márton deák 1554. szeptember 9-i levele) „a derék várban valami drabantok voltak benne, árulók, s azok éjjel vonták fel a kűszikláról" a törököket. Az árulók tehát német zsoldosok. — ISTVÁNFY MIKLÓS szerint Jánosynak az egyik, a személye körüli szolgálatokat végző szerecsen foglya juttatta be a törököket egy szemét kiszórására szolgáló, alacsonyabban fekvő ablakon át ura távollétekor a várba. — Forgách Zsigmond szerint Bebek Ferenc fogságba vetett egy papot, akit kínzásokkal igyekezett minél nagyobb váltságdíj fizetésére kényszeríteni. A pap, bosszúból, a vár börtönében összebarátkozott egy váltságdíj fejében rövid,esen szabaduló, Nagy Hasszán nevű törökkel, és tudatta vele, hogy van egy alacsonyabb fekvésű ablak, amin át be lehet jutni a várba. Hasszán Kara Hamza szécsényi béggel közölte értesülését. fi A portaszámokra: RNm 451—455. p. és a jelen mű IV. fejezetében tárgyalt népesség-számra vonatkozó adatok. — Az 1546. és 1562. évi török összeírások adataira: KÁLDY-NAGY GYULA: Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546—1562.). Ankara, 1971. — Az 1553—1554. évi megyei összeírás: RNm 452—454. p. — KKSz 97—98. p. — A tizedek alapján való becslésre: AINmt — Balassagyarmatra az 1542. évi megyei összeírás teljes egészében közlő: BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: A sárvár-felsővidék gróf Széchenyi család története. I., Budapest, 1911., 643. és 655. p.