Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

Jegyzetek

bos"-alja) is. — A lengyel településekre nézve 1. GYÖRFFY Gy.: A palócok eredete . . . i. m. — Pásztó tatárjárás előtti német lakosaira, akik elkülönített városrészben laktak, a Váradi Regesztrumban vannak adatok, 1; BRP I. 59. p. — Vácra nézve TRAGOR I. i. m. 509. p. — Böszörmény település lehetett a „Békés" hadrendi név Ladány változatának megfelelő Ludány és a tőle keletre fekvő Babát („kapud"), Csitár („fal, védőfal, földvár"), Koma („zug, szöglet"), Mohóra nevének a helyi ejtés szerinti Muhora („istennek szentelt'') név alakja és esetleg Garáb (..rom, romos hely") stb. — Igen jellemző az izmaelita név adásra a heves megyei Markaz neve ami „hely, szállás, központ" jelentéssel bír. — A telepítésekre és számos helynév magyarázatra: ABNm több helyén és a 3. jegyzetben jelzett tanulmányomban. 39 A palóc kutatások és a kun-kabar elmélet jelenlegi állására: 1. PALÓC KUTATÁS (Módszertani Közlemények, I.) — Módszerek és feladatok (Palóc tanácskozás Egerben, 1967. november 10—11.). — Eger, 1968. Rotaprint. — BARABÁS JENŐ: A palócok etnikai és néprajzi vizsgálatának problémái, 16 és 18. p. — GYÖRFFY GYÖRGY: A palócok eredete és a palóc etnikum kialakulása (49—56. p.), KOVÁCS BÉLA: A palóckutatás történeti kérdései (57—60. p.), FÜLÖP LAJOS: Hozzászólás (71—75. D.). — Honfoglalás előtti ielecetüket tételeztem fel: BELTTZKY J.: A palóc nép és népnév eredetéről. (Palócföld, 1968. évf. 3. sz. 55—60. p.) — Erre válaszolt BARTHA LÁSZLÓ: A palócokról (Palócföld, 1969. évf. 1. sz. 97—101. p.) — Viszontválaszom. BELITZKY J. A palócok eredetéről (Palócföld, 1969. évf. 3. sz. 71—75. p.) — A göcseji palóc néphagyományra nézve 1. SZENTMIHÁLYI IMRE: A göcseji nép eredethagyománya. Budapest, 1958. Tanulmánya 23. oldalán közli a mondavidék térképvázlatát is. — Különben a palóc nép eredetére vonatkozó kutatások rövid, tárgyilagos, még ma is sok tekintetben helytálló rövid összefoglalását 1. KNIEZSA ISTVÁN: A magyar nyelv szláv jövevényszavai Ifi. Budapest, 1955. 378—379. p. — JERNEY JÁNOS: Palóc Krónika. Magyar Történelmi Tár, (I. évf.) 67—68. p. — GYÁRFÁS ISTVÁN: A jász-kunok története, I. k. Kecskemét, 1873. 144 p. 40 FEKETE NAGY ANTAL: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. 47. p. — SZENTMIHÁLYI IMRE: A göcseji nép eredethagyománya. Budapest, 1958. — „Göcsej határainak kialakulása" c. térképe (11. p.) és „A mondavidék. A palócherceg monda elterjedése" c. térképe (23. p.), továbbá 24—25. és 27. p. — A göcseji eredetmonda nem tud semmit a palócok vagy azok egy részének hova költözéséről. — Feltételezhető azonban, hogy a XI. század végén itt is az új határvonal védelmére való áttelepítés történhetett. — Kérdés, hogy a Száva menti, Zágrábtól keletre fekvő túrmezei kisnemesek, akik 1560-tól külön, általuk választott ispán vezetése alatt egyesültek és magyarságukat még sokáig megőrizték (SZEKFÜ GYULA: Magyar történet VII. 204—205. v.) — nem a göcseji palócok „lándzsás nemesekké" lett leszármazottai-e? — Esetleges átteleoülésük a nyugati határt őrző Zala-őrök, vagy a muraközi palócok körébe is feltételezhető. — A szabadságlevélre: FEKETE NAGY A. i. m. 251—259. n. — GYÖRFFY GY. i. m. 50. p. „A palócok közé való tartozás bizonytalan volta főképp abból fakad, hogy a palóc a történelem folyamán soha nem volt jogi különállást élvező népcsoport, mint a székely, hajdú vagy kun." — FEKETE N. A. i. m. 141., 256—259. p., 265., 267—268. 299. p. — A XIII. század utolsó és a XIV. század első negyedében összesen 110 lándzsás nemes családot sorol fel (283—295. p.) mint egy 300 megnevezett taggal. — A Gömörbe való perátvitelre: 18. p. — A tatárjárás utáni lándzsás nemesi falvak zömmel új telepítések, amit neveik is (268. p.) — Ábrahámfalva, Bethlenfalva, Bozsafalva (Horka) és Szentandrás, Csantafalva, Édesfalva, Filefalva, Gánfalva, Hisfalva és Marcelfalva (Horánszke), Leukfalva. Mahal falva, Miklósfalva, Petróc, Pikfalva, Primfalva, Szék (Hozelec) — elárulnak. Eredeti településeiket „A Szepesség gyepűvonalai a XI—XIII. században" és „A Szepesség településtörténeti térképe" (mind a kettő Fekete Nagy Antal i. m. melléklete) segítségével lehet megállapítani. — Vitatható a nógrádi Paróca (Paruca) esetleges Palóca (Palocsa) név alakja. — SZENTMIHÁLYI I. i. m 19. és 20. p. — Az eddig általánosan ismert adatokon kívül figyelemre méltó a 870 táján a Dunán hajózó Othere és Wulfstan normann ha24 Nógrád megye története 369