Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)
Jegyzetek
18 RNm 375—376. p. — RHm 305. p. PMn I. 96—97., 130., p., a 425. p. 202. sz. és a 437. p. 260. sz. jegyzete. 19 RNm 376—377. p. — RHm 283—284. és 305—306. p. — PMn I. 241—242. p. — Sámsonházára és Fehérkő várára: MANm III. k. 252. p., Buday Ézsaiás művére hivatkozva. — A monda nógrádi jellegére és a Toldi-mondával való kapcsolataira: BELITZKY JÁNOS: Nógrádi eredetű-e a Toldi-monda? Palócföld, 1967. I. 86—95. p. 20 NINm. 16. p. — RNm 367—368., 407. p. — I. István, akkor még részben vagy egészben a nógrádi Mácsa, Tas, Iklad, Zsidó, Bottyán, Kér és Pet falvakra vonatkozó adományára hivatkozik egy Zsigmond-kori oklevél: BSzPm 147. p. 595. regeszta. — KNAUZ NÁNDOR: A Garam-melletti szentbened,eki apátság. I. Budapest, 1890. 47. p. — Nesku nevét az 1505. évi átírás Neskev-nek, az 1565. évi átírás Neskew-nek írja. Ejtése valószínűleg Neskü, vagy Neskő. — A dömösi adománylevél magyar fordítása a legpontosabb szövegek alapján: Szemelvények az 1526 előtti magyar történelem forrásaiból. Szerk. és jegyz. BOLLA ILONA és ROTLER FERENC. (Kézirat) Budapest, 1967. Nógrádra: 67. p. — KJMn III., 3—20. p. a Rátót nemzetség birtokviszonyaira. 21 BJSm I. 222—223. p. — VÁCZY PÉTER: A magyar királyság központi igazgatása a XI—XII. században. EKVDS 615—617. p. ÁkOk I. 41—42. p. 129. regeszta. Véleménye szerint a nemesítésnek nagyon korai és egyedül álló példája miatt igen gyanús hitelű öklevél. — r-r: Milleji Salamon. — „Nagy Iván" családtörténeti értesítő. 1900. (II. évf.) 89. p. hitelesnek tekinti. — NINm 24. p. — A pásztói cisztercita apátság helyén eredetileg bencés apátság állt. Ezt a véleményt az ásatások is megerősítették. 1. VALTER ILONA: Műemléki feltárások és helyreállítások Pásztón. Műemlékvédelem, 1969. (XIII. évf.) 226—230. p. — Az apátság 1190-ben kelt alapító levele 1768-ban állítólag még meg volt a Hont megyei Akács családnál. L. BRP II., 116. p. — ÁkOk I. 103. p., Regeszta. — ÁUO XI., 139. p. 22 VÁCZY P. i. m. 613—614. p. Az idézett rész a Képes Krónika, cap. 155., SRA., I., 437—439. p. — BJSm I. 297—298. p. — EBÁJ 36—40. p. 23 PMn II. 18—21. p. — A Kacsicsokra nézve I. a 9. és a 4. sz. jegyzetet. 2 / > RNm 377—378. p. — RHM 306—307. p. RGKm 481. p. — PMn II. 53—54. p. és 495. p. 53. sz. jegyzet Gertrúd haláláról és a Kacsics-nembeli Simonról. Nagy Iván tévedett — és az ő munkája alapján Reiszig is — amikor Szécsényről azt állítja, hogy 1229-ben a Záh-nemzetség kezére került. NINm 14—15. p. — A tulajdonos Szák-nembeliségére nézve 1. KJMn III. 40—42. p. Sopron megyei szereplésére és a Kacsicsokkal való birtokcseréjére: BJSm I. 404—405. p. 25 KARÁCSONYI, JÁNOS—BOROVSZKY, SAMU: Ritus explorandae veritatis. Regestrum Varadiense examinum ferri candentis ordine chronologico digestum ... curis ef laboribus Joannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky .. . editum. Budapestini, 1903. 303. p., Nr. 380 (133.) KKVr 252—255. p., 133. sz. — ÁUO VII. 57. p. — ÁkOk I. 636. sz. regeszta. — NINm 20—21. p. 20 SzMP 12. p. — BRP I. 154—155., 170—172. p. szerint a fenti birtokok közül Nógrád megyei Körös, Tepke, a Kisterenyétől északra fekvő Űjlak és a Kökényes határában kereshető Üjlak. — KARÁCSONY J.—BOROVSZKY S. i. m. Nr. 221. (8.), 235. p. Nr. 337. (207.), 281. p. — KKVr. 8. sz. 110—113. p., 80. sz: 190— 193. p. és 88. sz., 200—201. p., 207. sz. 326—327. p. 27 ERDÉLYI LÁSZLÓ: Árpádkor. A magyar állam, társadalom, művelődés legrégibb története 1300-ig. Budapest 1922. 171. p. — A fertó a márka *•/,, része, 400 magyar dénár pedjg 1 márka — MMOt 308. p. — ELEKES LAJOS: A középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig. Budapest, 1964. 69— 71. p — BCs 77. p. — Kálmán király I. törvénykönyve. — KARÁCSONYI JÁNOS —BOROVSZKY SAMU: Váradi Regesztrum, Nr. 191. (76), 222—223. p. Nr. 222. (9.), 236. p. KKVr 112—113. p. 76. sz., 186—187. p. — KJMn I. 157. p. — ÁUO II. 166. p. és VI. 445—447. p.
