Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1683—1848)

voltak még településeink, ahol éltek, ugyancsak a földesurak jóvoltából zsidó vallású emberek. Kevés azonban a pontos számadatunk. Balassagyarmatról pl. tudjuk, hogy 1847-ben 4950 lakosa közül 1932 (39%) római katolikus. 46 (0,9%) görög nem egyesült, 1345 (27,1%) ágostai hitvallású evangélikus, 8 (0.01%)) református és 1619 (32,7%) a zsidó vallású. 1785-ben 546 zsidó férfi és nő tételezhető fel Balassagyarmaton, akik száma 1847-re háromszorosára nőtt. Az 1785. évi összeírás megyei összesítésének tényleges népességéből (147 035) levonva a férfi nemesek, tisztviselők és papok 3361 fős számának kétszeresét (6722) megkapjuk az adózók feltételezhető 140 313 fős számát. Ez — ha feltételezésünk helyes — az 1831. évben 176 512 főt kitevő adózó 45 év alatti 36 199 fős, azaz 25,7%-os emelkedését jelenti. Az emelkedés azonban településenként más és más volt. Mezővárosaink esetében (*-gal jelöltek a puszták beszámításával) — az 1869. évi népszámlálási adatokkal egybevetve — a következő kép alakul ki: 1785 tényleges népesség fő 1785 adózók (becslés) fő adózók fő 1831 növekedés % 1869 ossz- növekedés lakosság 1785-höz fő Balassagyarmat 2778 2702 2892 7,0 6435 131,6 Losonc 2771 2309 3127 35,4 3934 12,8 Szécsény 2597 2299* 2584 10,8 3582 37,9 Vadkert 1907 1879 2263 20,7 2305 20,8 Nagyoroszi 1559 1541 1942 26,0 1516 —2,6 Fülek 1334 1194* 1640 37.3 1692 26,8 Gács 1146 1106* 1291 16.7 1211 4,1 Kékkő 982 958 1592 66,1 1260 62,0 Nógrád 946 940 1389 44,8 1391 31,9 Divény 891 873 1056 20,9 1297 45,5 Losonc-Tugár 742 696 1181 69,9 1244 67,7 Összesen 17 653 16 497 20 821 26,9 25 667 45,4 Az 1785 és 1831 közti fejlődés érdekesen mutatkozik meg az 1785-ben 900 lakosnál nagyobb lélekszámú 17 falunkban (a *-gal jelöltek itt is a külön feltüntetett puszták beszámításával):