Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)
A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1683—1848)
vonhatók le az 1785. évi országos összeírásból megyénk lakosságának összetételére, gazdasági és társadalmi szerkezetére nézve. Ezzel kapcsolatban az első feltűnő jelenség, hogy a nők száma (72 301) 2368-cal kevesebb, mint a férfiaké (74 669). Ez azonban nemcsak nógrádi hanem országos jelenség, mert akkor 1000 férfira 972 nő jutott, ami számos tényezővel hozható kapcsolatba, és ezek közül valószínűleg a legfigyelemreméltóbb a gyermekágyi láz következtében való nagyobb halandóság. Voltak településeink, ahol a férfiak száma kisebb. Pl. 11 mezővárosunk közül Füleken 3-mal, Gácsott 34-gyel, Losoncon 159-cel, LosoncTugáron 35-tel, Nógrádon 10-zel, Szécsényben 53-mal több a nők száma, ami elsősorban az ezen a 6 településen dolgozó házi cselédek beáramlásával magyarázható. A 256 falu közül azonban csak 71-ben nagyobb a nők száma, mint n férfiaké. Mezővárosaink nemigen lépték még túl a falusi kereteket, amit a megye települései során elfoglalt nagyságrendiségük (a zárójelbe tett szám) is jelez: Balassagyarmat 2778 (1.), Losonc 2711 (2.), Szécsény 2597 (3.), Vadkert 1907 (4.), Nagyoroszi 1559 (5.), Fülek 1334 (7.), Gács 1146 (13.), Kékkő 982 (22.), Nógrád 946 (25.), Divény 891 (28.), Losonc-Tugár 742 (54.). A megye 1785-ben 147 035 főre tett „tényleges népességéből" 17 593 fő élt a 11 mezővárosban, vagyis a lakosság 11,9%-a. Ezekben volt a megye 19 586 lakóházának 18,5%-a, azaz 2635 épület, a megye 26 563 családja közül pedig 3534, azaz a családok 13,2%-a lakott azokban. Az idevaló illetőségű, de távollevő 2038 lakos közül 220, azaz 10,7% volt mezővárosi eredetű, a 2103 máshová való illetőségű közül pedig 623, azaz 29,5% tartózkodott mezővárosainkban, ami azok vonzóerejét bizonyítja. Balassagyarmaton 19 távollevővel szemben 78 az idegenből jött, Gácsott 19-cel szemben 63, Losonc—Tugáron 30-cal szemben 45, Szécsényben pedig 20-szal szemben 50. Egyedül Losonc magaslik ki közülük, ahol 74 távollevővel szemben 342 az idegenből jött. Voltak visszafejlődő, vagy stagnáló mezővárosaink is. Divény, Fülek, Nagyoroszi és Nógrád esetében ugyanis 52 idegenben élővel szemben csak 34 volt az idegenből jött. Hasonló jelenség tapasztalható a 256 nógrádi faluban is, amelyekben 1818 a távollevők, és csak 1480 az idegenek száma. Ez azt jelenti, hogy falvainkbó! az elköltözés nagyobb, mint a beköltözés. Községenként elemezve azonban kiderül, hogy 13-ban nem volt sem távollevő, sem bevándorló, 17-ben pedig ugyanannyi volt az elköltöző, mint a beköltöző, ami lehet hogy a jobbágyköltözködéssel függött össze. Ez utóbbi 80—80 személyt tett ki. Így a csak 234 népmozgást feltüntető falu távollevőinek és idegenéinek számaiból (1818 és 1480) ezt levonva, 1738 távollevőt és 1400 idegent kapunk, akik mindössze 226 faluban, a falvak 88,2%-ában idéztek elő számbeli változást. — Pl. Karancskeszin 30 a távollevő és 7 az idegen, Kallón a 26 távollevővel szemben 22 idegen szerepel, Palotáson 3 a távollevő és 21 az idegen, Salgótarjánban pedig 1 a távollevő és 10 az idegen. Természetesen az adófizetők száma megyeszerte jelentősen nagyobb, mint a nem adófizető papok (159), nemesek (3154) és tisztviselők (48) családtagok nélküli 3361 fős száma, akik a férfilakosságnak mindössze 4,5%-át tették ki, de ez volt az uralkodó osztály, vagy az ahhoz közelálló réteg. Érdekesen mutatkozik ez az arány a megye mezővárosaiban:
