Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)
A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG (896—1526)
zén átkelve tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett... félt tőlük minden ember ... minthogy hallották, hogy Álmos vezér fia, Árpád vezér Attila király ivadékaiból származott. — Akkor az összes szlovének, annak a földnek lakosai, akik előbb Szálán vezér alattvalói voltak, tőlük való féltükben önként hódoltak nekik, úgy, hogy senki sem emelte a kezét rájuk ... Szovárd, Kadocsa meg Huba, akiknek leszármazottja az okos Szemere, mikor látták, hogy az a sok nép minden háború nélkül meghódolt nekik, nagy lakomát csaptak. Majd az előkelőbb lakosoknak, akik fiaikat kezesül adták, különböző ajándékokat osztogattak s őket jószóval, harc nélkül, Árpád vezér hatalma alá vonták, sőt hadjáratukra magukkal is vitték, kezesül kapott fiaikat pedig, többféle ajándékkal egyetemben Árpád vezérhez küldöttek." A nógrádi ,,részek" tehát a Rima folyó és a Medves hegység közé eső, a Gortva patak által ketté osztott, népi nevén Bolhád-nak nevezett dombságnál, Várgede vidékén kezdődtek, s a Duna váci könyökéig és innen Szobig, az Ipoly torkolatáig terjedtek. A meghódított nógrádgömöri területek ellenséges támadások elleni biztosítása a Garam mentén, Bors vezér irányításával épült erődítések feladata volt. Ekkor épült Borsod-Zólyom vára, amelyek nyomait a Zólyomtól délre fekvő Pusztavár (Pusztihrád) őrzi. 8 Anonymus szövegének kritikai elemzése során annak nagymértékben hiteles volta nyert igazolást. A terület bolgár fennhatósága alá tartozását — nyelvészeti bizonyítékok alapján — Melich János mutatta ki, a földrajzi tényeket — a Bolhád a Gortva patak vidéke és nem a szandai várhegy — Prinz Gyula igazolta. Kissé elnagyolt a szövegben a hadjárat leírása, de ha figyelembe veszszük, hogy Anonymus „a három úr" vonulását írta le, akkor teljesen érthetővé és szövegének hitelét megerősítővé válik, hogy például a Sajó menti Gömör várát, vagy a Nógrád várát hódoltató előőrs, illetve kalandozó csapattestek mozdulataira nem tért ki. Előadása — amint az számos más vonatkozásban is már többször igazolódott — hitelt érdemlőnek tekinthető. Egyes vélemények szerint Anonymus szövegének hitelét alátámasztják a régészeti megállapítások is, mert a hódító seregek útvonalát mindenütt honfoglalás kori magyar temetkezések jelzik, míg a nem érintett területeken ilyenek nincsenek. Ez azonban, mivel az ásatások nem tekinthetők lezártnak, nem biztos. Hihetőbb az a vélemény, hogy amikor a sereg útvonalát leírta, a honfoglaló nemzetségek első szállásterületeit jelölte meg. A nógrádi honfoglalás kori hagyományokat elsősorban a sereget vezetők nemzetségei őrizhették meg. Anonymus Hülek fiaival kapcsolatban nem említ nemzetségnevet. Kézai pedig Léi vezértől származtatja azt a Zovárd-nemzetséget, amely a Szovárd és Kadocsa nevek használata miatt kapcsolatba hozható Hülek leszármazottaival. A Zovárd-nemzetségek azonban — ha csak Zabar falunk neve, amely a magyarok egyik régebbi népnevének őrzője, nem utal rá — vidékünkön nem volt birtokos, és így nem valószínű — bár nem kizárt —, hogy nógrádi hagyományokat őrzött meg. A másik seregvezér Huba, akitől Anonymus szerint a Szem ere-nemzetség származik. A török eredetű, „sarj, csemete" jelentésű nevet viselő nemzetségünk Losoncon és környékén volt birtokos, ahol tagjainak nevei közül Szenna, mint egyik birtokuk neve is előfordul. Hihető, hogy Anonymus a honfoglalók nógrádi hadműveleteiről szóló értesüléseit attól a Hubától leszármazott „okos Szemeré"-től vagy utódaitól szerezte, aki 2 Nógrád megye története 17
