Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

a veszélyeztetett nógrádi részekre. Végül is 1000 német gyalogos, 1000 huszár és 1000 lovas nemesi felkelő Balassa ellen küldését határozták el. Divényt június 10-én zárták körül a nádor csapatai. A mezővárost nyomban felgyújtották. Balassa 1000 emberével a várba húzódott. A nádor és Strassaldo parancsnoksága alatt álló mintegy 6000 főre növekedett ostromló és birtokait megszálló csapatokkal szemben kilátástalan volt a védelem, bár a vár ágyúi sok embert megöltek, a budai, az esztergomi és érsekújvári törökök pedig csapatokkal jelentek meg a határszélen. Július elején a Wesselényi nádort Murány várában titkos üzenettel felkereső Teleki Mihály kíséretében levő Bethlen Miklqs és a királyhű Balassa Bálint tárgyalásokat kezdtek Balassa Imrével. Ezek, 300 embert találva a várban, megértették vele az ellenállás hiábavalóságát, de nem tudták elérni, hogy a prédaéhes ostromlók az átadott várban ne raboljanak. így az teljesen kifosztva került a nádor csapatainak birtokába. Balassa Imrét Murány várába vitték fogságba. A Balassa-ügy ezzel csak részben záródott le. Az udvar tudta, hogy a felajánlott Divény várát a budai basa csak azért nem fogadta el Balassától, nehogy a békét megsértse, viszont I. Lipót sem mert intézkedni, mert — írta a pápai nuncius — ,,meg akarja hallgatni az országgyűlés véleményét, hogy az országlakosok megelégedésére járjon el, akik nagyon szeretik Balassát". Közben a nádor és Balassa Murány várában megegyeztek egymással. Szeptemberben már együtt evett-ivott a rab és a rabtartó nádor, és amikor a pozsonyi várba akarták szállítani, Wesselényi Balassa védelmére kelt. A bécsi udvarban ekkor „állandó a gond" a nyilvános tetszés miatt, „amelyben a nádornak a Balassával történt kibékülés óta része van". 1667 januárjában azután fogságából is szabadult. Közbenjárói voltak a királynál az esztergomi érsek és több magyar főúr. Birtokait is visszakapta, 1669-ben pedig kinevezték Pest megye főispánjává.

17 A KURUC VILÁG ÉS A TÖRÖK KIVERÉSÉNEK KEZDETE. TÖREKVÉSEK A PARASZTVÁRMEGYE HATALMI ESZKÖZKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁSÁRA Balassa és Wesselényi kibékülése összefüggésben volt azzal, hogy Teleki Mihály és Bethlen Miklós titkos küldetésük során előadták a nádornak Apafi javaslatát, mely szerint a Habsburg-uralommal elégedetlenek az erdélyi fejedelem útján évi 60 000 tallér adó fejében kérjék Magyarország török védelem alá helyezését. Az összeesküvésből — a francia követtel jó viszonyban levő, a törökkel több ízben tárgyaló és a nemesség nagy része által is elismert — Balassa Imrét nem lehetett kihagyni. A gyors megoldást egyrészt az akadályozta, hogy a török nem akarta felborítani az 1664-ben húsz évre megkötött vasvári békét, másrészt, hogy Wesselényi 1667. március 27-én, a protestánsok sérelmeit tárgyaló besztercebányai gyűlésen meghalt és így vezető nélkül maradtak az összeesküvők. Az 1670 tavaszán a Wesselényi nádor és Balassa Imre által rosszul szervezett felkelés Zrínyi Péter fegyverletételének hírére megszűnt. A vezetőket