Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

A nemesi vármegye igen fontos feladata az adószedés és a pénzügyi gazdálkodás. Mind a két területen nagy pontatlanságokkal és következetlenségekkel találkozunk. Ez főleg abból adódott, hogy a vármegyének nem állt érdekében az adóalapnak országos szinten a valóságnak megfelelő módon való feltüntetése, mert ez a földesurak jobbágy gazdálkodásának érdekeit messzemenően sújtotta volna. Ezért a megyei adóösszeírások alapján egyrészt csak igen bizonytalan következtetéseket vonhatunk le a lakosság lélekszámára nézve, másrészt nem tudjuk megállapítani, hogy mi volt az adófizetésre kötelezetteknek (jobbágyok, taksát fizető mezővárosiak, iparosok stb.) aránya az adót nem fizetőkhöz (nemesek, végvári katonák, gazdatisztek, papok, szolgák stb.) viszonyítva. Bizonyos megállapítások azonban leszűrhet ők. Az 1588. és 1593. évi portális összeírás, amikor a megye egész területe hódoltság volt, így viszonylik az 1595. évi összeíráshoz, amikor a várak már mind visszakerültek, de a falvak egy része még mindig behódolt: Év Szabad Hódolt Összesen 1589 —* 726 V

2 (100%) 726 l

/

2 1593 — 720 V

2 (100%) 720 V

2 1595 193 % (40%) 287 4

/

2 (60%) 484 V

2 Az 1589. évi és az 1595. évi portaszám összege közti 242 1/2 portaszám fogyása (33%)) joggal írható a háborús évek pusztításainak rovására, ami azonban — amint sejthetjük —, nem jelent ilyen arányú fogyást a lakosság lélekszámában. A „füst" szerinti adóalap bevezetése után pedig így alakultak a számok: Év Szabad Hódolt Összesen 1598 —* — 1635 1599 587 (39%) 936 (61%) 1523 1600 — — 764 1608 326 (72%) 126 (28%) 454 *Csak az összesített adat van feltüntetve. Vagyis 1599-ben, amikor adatunk van a hódolt (61%) és a szabad (39° o) füstök számáról, akkor ez a százalékos arány 1%) eltéréssel azonos az 1590. évi aránnyal. Viszont az 1589. évi füstök összes számához (1635) viszonyítva, a csökkenés 1599-ben (112) 6,8%, 1600-ban (871) 53%, 1608-ban (1183) 73%, azaz 9 év alatt a megye adóalapja az 1599. évinek közel egynegyedére csökkent. Ez hihető, de ismét nem valószínű, hogy ez a lakosok számcsökkenésével is arányos. Valamivel megbízhatóbb képet kaptunk a későbbi évekből, amikor a porta — 4 telkesjobbágy vagy 12 zsellér — már fiktív adóegység: