Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

ket közölnek azokról, akik fogságukba estek. A törökök ez idő tájt Kékkőt is megtámadták. És ez így ment hónapról hónapra anélkül, hogy politikai vagy katonai megoldást lehetett volna elérni. 1657 áprilisában lépett trónra I. Lipót német-római császár és magyar király (1657—1705), akinek uralkodása a magyar történelem több válságos időszakát „hidalta át". A kezdeti problémákat az hozta magával, hogy 1658 után a török birodalom vezetői ismét hódításokkal igyekeztek a belső politikai és gazdasági bajokat levezetni. Az ország háború színterévé vált és újból fellángolt a németgyűlölet. Jellemző erre, hogy amikor 1660-ban 100 német katonát akartak a gyarmati várba helyezni, a mezőváros lakossága felfegyverkezve ment eléjük, közülük hármat megölt és csak hosszabb tárgyalások után engedte meg elhelyezésüket. Ez a szellem uralkodott akkor is, amikor az 1662. évi IX. tc.-ben sikerült a megyéknek az összes hivatalnok választásának jogát — azok fizetését is magukra vállalva — a kezükbe ragadni és a létrehívott házi- és hadipénztárakkal teljesen függetleníteniük magukat a központi kormánytól. Ezzel tekinthető teljesen lezártnak a nemesi vármegye fejlődése. Ugyanakkor azonban — gátat emelve a központi hatalom nyílt befolyásának — kezdetét vette a harc a központi hatalom törekvései és az államban szinte külön államot alkotó helyi, területi önkormányzat között.

10 A NEMESI VÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGE. A PARASZTVÁRMEGYE. AZ ADÖZÁS ÉS A PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS A nemesi vármegye számos tevékenysége a megyei közgyűlések és törvényszékek rendszerint több napig tartó tárgyalásai során zajlott le. Ezeken az üléseken a közigazgatási és törvénykezési ügyek nem voltak szétválasztva. Pl. az első fenmaradt, 1597. május 19—20 és 23—24-én Losoncon tartott megyei törvényszéken tárgyalt 78 ügy közül 24 ügyvéd kijelölésére, 21 birtokfoglalás és használat elleni tiltakozásra, 1 marhák elhajtására, 2 zálogolási vagy birtokeladási tiltakozásra, 1 szidalmazásra és becsületsértésre, 12 bírósági tárgyalásra való megidézésre, 10 ügyintézés céljából szolgabíró és esküdt kiküldésének kérésére, 1 gyámsági ügyre, 5 iratmásolat kiadására, 2 hivatalos figyelmeztetésre, 1 jobbágy megveretésére, 4 szökött jobbágy vagy szolga visszaadására, 1 tized ügyre — némelyik tétel több tárgyra is — vonatkozik. Vagy pl. az 1597. december 12-én Losoncon tartott generális congregation tárgyalt 23 ügy közül 1 a korábbi megyei jegyzőkönyvek és bírói végzések Lépes György volt megyei jegyző általi elvesztésére, 3 birtokjogi ügyre, 5 ügyvéd kijelölésére, 2 búzatermés jogtalan elvitelére, 5 disznók elhajtására, 4 birtokfoglalás és -használat elleni tiltakozásra, 1 tartozás megítélésére, 2 ügyintézés céljából szolgabíró és esküdt kijelölésére vonatkozik. Csak a XVII. század utolsó évtizedeiben veszi kezdetét a közigazgatási és bírósági ügyek tárgyalási anyagának gyűlésenként! szétválasztása. A megyei ügyvitelben különösen a peres ügyek azok, amelyek — mivel a felek rendszerint jogban jártas ügyvédek közreműködésével vitáztak egymás-