Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

A török gazdasági eredményeket veszélyeztető terjeszkedése hátterében területszerzési célok is lebegtek. Annál is inkább, mert a Bocskai-féle szabadságharc óta, a Habsburg-ellenes magyarok szövetségesének színeit is magára öltötte. Ezért is tiltotta meg II. Mátyás 1610-ben, hogy a magyar várak parancsnokai levelezzenek a törökkel. A tilalom ellenére — főleg a közösen birtokolt hódolt falvak gazdasági ügyei miatt — a török—magyar érintkezés tovább folyt. így jutott kapcsolatba a budai basával és más vezető török államférfiakkal Balassa Zsigmond, amiben része volt a Balassákkal jó viszonyban élő, Sztregován birtokos, diplomáciai megbízatásokat végző Rimay Jánosnak is. Balassa Zsigmond 1603 óta a nógrádi evangélikusok világi vezetője és így a lutheránus nemességre és papságra politikai hatást is gyakorolt. 1613-ban Bethlen Gábor (1613—1629) lett Erdély fejedelme, aki ellen sokan áskálódtak a „magas portán". Rimay, aki Illésházy halála után mellőzve érezte magát a diplomáciai pályán, 1615-ben a felvidéki protestánsok érdekében Erdélyben járt és felajánlotta szolgálatait Bethlennek, de sikertelenül. 1615-ben a török biztatására egyrészt Homonnay György, másrészt Balassa Zsigmond lépett fel Bethlen ellen. Mindkettőjüket Skender Ali basa támogatta és mindketten felajánlották a segítség fejében Jenő és Lippa várakat. Balassa Zsigmond — akit Rimay már igyekezett lebeszélni a fejedelemségről, mert a török annak fejében nógrádi területeket is követelt — habozni kezdett, és mivel az ügy ismertté vált a bécsi udvar előtt, elhatározta, hogy Lengyelországba menekül, nehogy a király perbefogja. 1616. január 8-án azonban Tieffenbach érsekújvári főkapitány körülzárta csapataival Kékkőt és Balassát fogságba vetette. Rimayt is kihallgatták, de bántódása nem lett. Balassát az 1618. évi országgyűlés tiltakozása ellenére is fogvatartották az érsekújvári várban és csak Bethlen Gábor 1619. évi támadásakor szabadult ki börtönéből.

6 BETHLEN GÁBOR HADJÁRATAI Bethlen a protestánsok vallási szabadsága biztosítása végett — mivel a II. Mátyás halála után az 1619 májusában tartott, II. Ferdinándot (1619—1637) megkoronázó országgyűlés e téren semmi eredményt sem ért el — 1619 szeptemberében megyénk területét is megszállta. Nemességünk többsége csatlakozott hozzá. A Kassán időző Forgách Zsigmond főispán, akit 1618-ban nádorrá választottak, közfelkelést hirdetett ellene, de elkésett és menekülni kényszerült. A főispáni teendőket 1619-től 1622-ig Balassa Zsigmond látta el. Bethlen Gábor az 1620. évi besztercebányai országgyűlésen, ahol királlyá választották, Rimay Jánost bízta meg a törökkel folytatandó alkudozásokkal. Ezek központi kérdése Vác török kézbe adása volt. Bethlen Vác átadását és ezzel együtt 60 falu hódoltatását húzta-halasztotta, mivel félt, hogy emiatt népszerűségét veszti Magyarországon. A tárgyalások közben azonban a budai basa 1620. november 4-én — mivel három napi ostrom után Strucz Ferenc várkapitány, a volt nógrádi alispán feladta — Vácot elfoglalta. Ettől kezdve Nógrád, Palánk, Gyarmat és Szécsény helyőrségei 1663-ig szinte szakadatlan harcban álltak a kóborló és hódoltató török csapatokkal.