Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

gyar, egynegyed részben szlovák lakossága 1541-ig nem nőtt többre. 1541-től 1570 tájáig mintegy 40—45 000 főre csökkent, és ettől az időtől kezdve 1593-ig ismét stagnált. A lakosságszámot a háborús veszteségek, rabszíjra fűzések, éhínségek és a gyakori járványok, valamint a szomszédos magyar és az alföldi török területekre való elköltözések csökkentették, a délről északra irányuló bevándorlás pedig növelte, illetve kiegyenlítette. Ehhez a lakosságszámhoz hozzá kell adnunk a török várőrségek mintegy 1000 főt és a várak alatti — főleg Vác, Nógrád, Szécsény és Fülek — összesen mintegy 1500—2000 főt kitevő különböző nemzetiségű mohamedán népességét.

6 Megyénk XVI. századi mezőgazdasági helyzetét Bél Mátyás (1742) régebbi források alapján úgy jellemezte, hogy a mohácsi vész előtt legvirágzóbb ága a szőlőművelés volt. Mocsáry Antal (1826) pedig, ugyancsak régebbi források alapján rámutatott arra, hogy a XVI. és XVII. századi török uralom idejében a szőlők és a szántóföldek elhagyatottakká váltak, területeiket lassan benőtték az erdők. A végeredmény biztos, kialakulásának folyamata azonban nem eléggé tisztázott, mert 1570 táján, amikor Krusith János bérelte a váci püspökség nógrádi tizedeit, vagyis az ún. Kis-Nógrád megyéét, akkor annak Váccal együtt 70 községében olyanok is szerepelnek, amelyeket az 1553—1554. évi összeírás lakatlanoknak tüntetett fel, ami ha lakott voltukat nem is, de határuk bizonyos fokú művelését jelenti. A nógrádi földművelés állapotára nézve igen fontos adatok derülnek ki az 1574. évi, tehát a teljes török uralom előtti utolsó év tizedösszeírásából. Ez az esztergomi érsek alá tartozó Nagy-Nógrádban és a váci püspök alá tartozó KisNógrádban (a törtrészek elhagyásával) a következő adatokat tartalmazza: Keresztben és kévében Köböl búza rozs zab árpa bor Nagy-Nógrád megyében 1. Balassa János javaiból 294 102 130 54 8 2. Balassa László javaiból 179 2 68 28 38 3. Divény vára javaiból 459 — 212 106 14 4. Pető János javaiból 170 — 25 8 — 5. A nemesek javaiból 1850 68 113 129 335 Kis-Nógrád megyében 285 33 21 20 14 összesen: 3237 205 569 345 409 A nagy-nógrádi köznemesek birtokain beszedett búza 62%, a rozs 39%-a, a zab 20%-a, az árpa 39%-a és a bor 84%-a az ottani termésnek. Ilyen tagolást a teljes egészében hódoltsági, 70 községből álló Kis-Nógráddal kapcsolatban nem tudunk eszközölni. A két terület termésösszegéből a kis-nógrádi tizedek búzából 8,6%-ot, rozsból 1,6%-ot, zabból 3,5%-ot árpából 5,7%-ot és borból 4%-ot tettek ki. Vagyis a török miatt (elnéptelenedés, beszedési nehézségek stb.) lényegesen kevesebbet, mint ahogy az a nógrádi községek számához viszonyított