Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

Erdőtarcsáról és egy Déván nevű szécsényi uradalmi tisztet, akik Salgótarjánból Karancskeszibe mentek át és ott a császárbarát plébánossal szemben valami „durva kihágást" követtek el. A salgótarjáni fegyverletétel bizonyos lehetőséget nyit Madách Imre, a költő politikai állásfoglalásának további kutatásához. A költőt 1853-ban Kossuth futárjának a rejtegetéséért tartóztatták le. A salgótarjáni fegyverletétel azonban arra utal, hogy Madách már 1849-ben kapcsolatban állt azokkal, akik el voltak szánva egy új fegyveres harc kirobbantására. Nem lehet ugyanis véletlen az, hogy a salgótarjáni fegyverekből, melyeket a legnagyobb titokban szállítottak el a megye különböző vidékeire, Madách sztregovai birtokára is vittek. A fegyverek elrejtése nyilván előre átgondolt, megbeszélt tervek szerint történt. Szeptember 29-én három katona, három lovaskocsin az alsósztregovai újvilági pusztán lakó Jurcsányi Pál csősz házában rejtett el 133 db. fegyvert. A zuhogó eső miatt voltak kénytelenek a fegyvereket ideiglenesen itt elhelyezni, másnap éjjel azonban továbbvitték azokat és titokban egy - Madách Imre birtokán lévő - csőszkunyhóban rejtették el. Az összeroskadt csőszkunyhó feltárta a fegyverek titkát és így jutott annak nyomára 1850-ben a császári csendőrség. Feltételezhető, hogy Madách Imre nemcsak tudott a birtokán történő fegyverelrejtésről, hanem támogatta is a megye forradalmi vezetőinek ilyen irányú kezdeményezését.

20 A FALU ÉLETE AZ ABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKÁBAN Az osztrák katonai közigazgatás első rendelete, - melyet ugyanaz a Bubla Károly kerületi szolgabíró, írt alá, aki 1849 február-márciusában is füleki főcsendbiztosként működött - a nemzeti tragédia nagy napján, október 6-án érkezett Salgótarjánba. Az abszolutizmus tisztikara jórészt magyarokból, a nemzet ügyének árulóiból került ki, kiknek sorát a salgótarjáni Jankovichok rokonai, Jankovich László megyei törvényszéki elnök és Jankovich Vince nyitották meg, mellettük Bory Pál megyei kormánybiztos, Mátyássy István, Bubla Károly szolgabíró váltak ez időszakban a legismertebbekké a faluban. Az új tisztikar „a rend, a csend helyreállítása végett" rendelkezések özönével árasztotta el a falut. Az abszolutizmus első három évében évente átlag 400 különböző, elsősorban azonban fenyegető hangú hirdetményt doboltak ki Salgótarjánban és írtak be a táblás könyvbe. A rendeletek végrehajtásáért, a falu rendjéért, csendjéért, az adók befizetéséért, a fegyverek beszoltáltatásáért, a volt honvédek bejelentéséért a helységek bírák tették felelőssé. E nehéz idők bírái sokat tettek a faluért, hiszen nem a hatalom, hanem a nép választott képviselői voltak. 1848-ban Földi István, 1849-ben Herczeg Antal, mellette helyettes bíróként Ponyi János, 1850-ben Benkő Antal, mellette Bolla István a helyettes bíró, 1851től három éven keresztül is Langár Ferenc volt a bíró. A bírákat felmentették az adófizetés alól, de e kedvezmény nem állt arányban a velük szemben támasztott követelményekkel. Őrlődtek a hatalom és a falu népe között. Az előbbi korbácsként akarta őket felhasz-