Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

sadalom volt képes 1848-ban az európai forradalmak által teremtett történelmi helyzet felismerésére s forradalmi cselekvésre. A falvak életében, mint cseppben tükröződik az egész élete. A magyar falu új életének kibontakozásához országos viharok döntöttek régit, tettek szabaddá tért. 1848-1849 a polgári átalakulásért és a nemzeti függetlenségért vívott hősi harc és 1867, az osztrák-magyar uralkodó osztályok megegyezését jelző dátumok között eltelt időszak elhatározóvá, döntővé vált Salgótarján életére is. A szabadságharcban még mint szabadságát csak most megszerzett kis jobbágyfalu vett részt, de a kiegyezés évében befutó első vonat már az izmosodó magyar ipari kapitalizmust is szimbolizáló ipari központba érkezett. E rövid húsz év alatt tette meg a falu a döntő lépést a városi fejlődés felé. Ennek irányát kijelölte, ütemét meghatározta az országos helyzet. Sorsdöntőkké váltak 1848 tavaszának forradalmi vívmányai, melyek az áprilisi törvényekben öltöttek testet. A világosi fegyverletétel után a fegyverek túlerejével úrrá lett reakciónak nem sikerült úrrá lenni a felszabadult emberen. A győztes Habsburg-ház igyekezett korlátok közé szorítani a polgári fejlődést, de a történelmi fejlődés kerekeit vissza nem forgathatta. 1848-49 nagy vívmányait, köztük a jobbágyfelszabadítást, a polgári társadalom alaptörvényeit felülről, rendeleti úton az az uralkodóház kényszerült végrehajtani, mely azok eltiprására minden erőt mozgósított. Salgótarján története is bizonyítja, hogy az egyetemes emberi és az azokkal szorosan összefüggő magyar problémák mennyire közvetlen élő kérdései a legkisebb egységek életének is. A haladás nemcsak a társadalom egészét érinti, hanem azzal együtt annak legkisebb sejtjeit is alapvetően alakítja. 1848 történelmet formáló éve Salgótarjánban ugyanúgy kezdődött, mint évszázadok során annyi másé. A község táblás könyve, - melybe 1840 óta pontosan jegyezték a helytartótanács, a megye legfontosabb rendeleteit - 1848. évi első két bejegyzése a régi gyakorlatnak megfelelően az adófizetésről intézkedett. „Szoros kötelességül" hagyván meg a bíráknak, hogy a január 31-i, illetve a március 31-i adófizetéseken Losonc Kisfaludpusztán, hol Okolicsányi Maximilián főszolgabíró úr tartózkodni fog, megjelenjenek s „mentül több pénzt hozzanak be." A „nagyságos vármegye" s a község közötti hang még a régi, az úr szólt a szolgához és a téma, melyről beszélni lehetett, a jobbágyok kötelessége. A márciusi forradalom szele április legelején jutott el Salgótarjánba. A táblás könyvbe az eddig általános „községek bírái" - „helyiségek bírái" helyett új megszólítás került. „Hírlelő"-ben közölték a falu népével a forradalom első nagy vívmányát, a cenzúra eltörlését, a sajtószabadságot. A cenzúra eltörlése zsilipeket nyitott meg. Az első rendelkezést számos követte, melyek egy új élet kapuit tárták ki. A hirdetmények megszólításából is nyomon követhető a megye uralkodó osztályának radikalizálódása, illetve a nemzeti érdekegyesítés programjának érvényesülése s ennek eredményeként a nemesség és a jobbágyok közötti viszony alakulása a szabadságharc különböző periódusaiban. Az áprilisi törvények előtt még csak a „bizodalom szerinti