Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)

épült, a válaszfalak azonban téglából. Ezek roskatagok és egy részük le is omlott. Egy deszkával elkerített hely a gabona, egy másik pedig a hordók és a deszkák tárolására szolgált. Innen lépcsőn lehetett feljutni egy magasabb helyre, ahol szintén gabonát tároltak. Az egész épület hemzsegett az egerektől, amelyek nagy kárt okoztak a gabonában. A magtár felső végén volt az igásökrök szalmával fedett, vesszőből font ajtajú istállója. Az épületek között volt a tehenek meglehetősen nagy, sövénnyel kerített kifutója. Ezen épületek mögött volt a hízómarhák és a hízósertések szalmával fedett fekvőhelye. - A korcsma mellett is volt egy istálló, a pince fölött, ahol hízómarhákat tartottak. Az itteni udvaron levő kút használhatatlan. - Az összes szalmával fedett épületek kéményei javításra szorultak. A serfőző ház teljesen fából épült. A sör hűtésére szolgáló szoba széles, de nem magas. Egy másik helyiségben az árpát készítik elő. Az egykor üvegablak most be van deszkázva. Lépcsőn lehet feljutni az árpaszárító emelvényre. A serfőző helyiség egyúttal az előző serfőző lakása is volt. Kicsi, nincs üvegablaka, rossz deszka a padlója. A ház zsindellyel van fedve. - Az épület mellett udvar van, szalmával fedett állással a sertések számára. Rossz a kerítése. Az udvar mögött van a kádár részben fából, részben téglából épült, de romos és kis értékű háza. E mögött is van egy zsindellyel fedett és a téglák őrzésére szolgáló állás. - Az utca másik oldalán van egy régi, lyukas deszkatetővel fedett téglakemence. Emellett egy ház, most sertés állás, aminek csak a fele van szalmával lefedve. A ház mögött van a söröspince, de már romos, nedves, sáros és semmit sem érő. - A pincével átellenben, az út másik oldalán van a vízimalom. Fából épült, egy közfal osztja két részre, talapzata már korhadt, de teteje jó. Két vízi kereke van, a gátja teljesen elromlott. - Van egy egyjárgányú szárazmalom is, zsindellyel fedve és minden hozzávalóval ellátva. - A molnár szalmatetős háza jó állapotban van, de a kamrája és az istállója semmit sem ér és alapjaitól kezdve újra kell építeni.

172 A felsorolt épületek szomorú állapotát igazolja az a rövid jelentés is, amit 1750 május 20-án Szászy János és Kirsner Mihály királyi kúriai esküdtek készítettek. - Eszerint a Salgótarjánban levő uradalmi épületek - a magtár, az istállók, és maguk az urasági házak is - mind annyira romosak, hogy azokat még kijavítani sem érdemes. - Kivéve talán az uraság lakóhelyéül szolgáló épületet, amely meglehetősen jól van megépítve és a teteje is viszonylag jó állapotban van. Azt a részét, amely az országút felé esik - korcsma hiányában - korcsmaként lehetne használni. Van itt két pince is, de mivel ezek a tűzhely alatt vannak, nyáron melegek. - A dombon levő urasági ház azonban annyira romos, hogy le kell bontani.

173 Ezt a szomorú képet Jankovich Miklós tevékenysége változtatta meg és neki köszönhető, hogy az uradalmi épületek jókarba kerültek. Olyan adatunk, amely a falu jobbágyházainak állapotáról szólna, nem áll rendelkezésünkre. Valószínű, hogy azok mind fából épültek, és csak később, a XIX. században terjedt el a kő, illetve a tégla építkezés. A falu külső képét a fenti adatok és feltételezések ismeretében, jól egészíti ki az 1782.