Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

sőbbiek során kiderült - nem számolt az öreg József plató (mintegy 450 lakás), a Zrínyi­telep (150 lakás), a Sebaj-telep (távlatban több, mint 1200 lakás) intenzív beépítésével. A fejlesztés téves megítélésének alapja az az általános városfejlesztési koncepció volt, amely abból indult ki, hogy 1960-1970 között maximális mértékben a városközpont fej­lesztésére kell koncentrálni a teljes építési kapacitást és a beruházási lehetőségeket. Amikor a városközpont építése olyan fokon áll, hogy az építési területeket a város több pontján ki lehet alakítani, akkor kerülhet beépítésre az erre rendkívül alkalmas József plató és a Sebaj-telep. Az 1960-as évek második felében azonban új helyzet állott elő: lehetőség nyílt OTP-, KISZ- és vállalati társasházak építésére. Az ilyen jellegű építkezésre a József plató és a Sebaj-telep volt a legalkalmasabb. 3. számú. A vasúttól nyugatra fekvő városrészeket foglalja magában: északon a Mártírok útjával, délen az Eperjes teleppel bezárólag. Ide tartozik még a József-telep és a Károly­akna területe is. Távlati lélekszáma 8200 fő. A terv a meglévő közintézmények közül jelenlegi helyükön maradónak ítéli a pénzügyőrség, a járásbíróság, a rendőrség, az egész­ségház, a leánykollégium, a szakorvosi rendelő, a bányatröszt, a Fürdő utcai munkás­szállás, a Bem utcai mentőállomás, a fiúkollégium, a bányai kultúrotthon, a volt megyei kórház, a jelenlegi városi és járási pártbizottság székházát. A terv új pártház építését a járásbírósággal szemben lévő területre tűzi ki (a megyei pártszékház azóta fel is épült). A terv ebben a szomszédsági egységben - közelebbről az új mentőállomástól nyugatra, a Bányász utcáig terjedő területen - képzeli el az új 16 tantermes gimnáziumot, ezzel összefüggésben a régi gimnázium épületét a közgazdasági technikum áttelepítésére kí­vánja felhasználni azzal a megkötéssel, hogy a jelenlegi közgazdasági technikum épüle­teit le kell bontani. Ebben a szomszédsági egységben javasolja a terv elhelyezni az új pártiskolát, a jelen­legit pedig a Kézműipari Vállalat bővítésére szánja. Ide tervezi az új zeneiskolát, a Bajcsy­Zsilinszky úton a Sütőipari Vállalat helyén. Az átépítésre kerülő területek kereskedelmi ellátására a terv Károlyaknán egy új üzletház építését javasolja és ugyancsak itt kívánja elhelyezni a MHS megyei és városi szerveit. A terv megtartja az 1955-ös javaslatot, hogy a volt bányai strand helyén gőzfürdőt és fedett uszodát kell létesíteni. 4. számú. Ehhez tartozik a vasútvonal keleti oldalán fekvő városközponti terület, amely az acélgyári iparvágánytól déli irányban a Régiposta utcáig terjed és magában foglalja a Rokkant-telepet, valamint a PécskŐ domb mögötti, utóbbi években kialakult családi­házas beépítésű területet is. Távlati lélekszáma 7300 fő. A terv ebben a szomszédsági egységben számos vonatkozásban eltér az 1955-ös elképzelésektől. Egyértelműen tisz­tázza, hogy itt alakul ki a városközpont. A régi Főtérrel szemben a Rákóczi út keleti ol­dalán felvonulási tér alakul ki, amelyet a 160 ágyas szálloda, központi kultúrház zár. Helyet biztosít a terv a posta, az állami áruház bővítésére, a sajtószékház építésére, az állomás előtti tér északi oldalán pedig irodaház építésére. Az 1960-as terv az akkori Nem­zeti Bank (később OTP-székház) helyét jelölte meg a filmszínház területeként. A volt Nemzeti Szállodát is magában foglaló lakótömb megszüntetésével pedig fedett csarnokot

Next

/
Thumbnails
Contents