Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

Október 27-én Salgótarjánban is sikerült egy ellenforradalmi tüntetés megszervezése, ahol szobordöngetésre és a vörös zászló elégetésére, a vörös csillagok leverésére is sor került. Majd a Megyei Pártbizottság telefonjainak kikapcsoltatása és többek között a megyei nyomda ellenforradalmi propaganda céljára való lefoglalása következett. Annak ellenére, hogy Salgótarján munkássága alapjaiban mindvégig a szocializmus talaján állt, a párt egységének megbomlása, a hibák következtében bizonytalanná váló politikai légkörben, az ellenforradalom határozott fellépésének időszakában a szocializmus megvédése önerőből nem sikerült. 1956 eseményei megmutatták, hogy a munkáshatalom megőrzése állandó éber figyelmet igényel. Nem elegendő a szocializmus erőinek számbeli fölénye, a párt elvi tisztaságának, politikai erejének megtartása és érvényesítése alapfeltétele előrehaladásunknak. Az ellenforradalom utáni kibontakozás határozott és lemérhető eredményei már 1957. májusában egyértelműen jelentkeztek. 1957. május elsején Salgótarjánban több ezer ember vonult fel, bizonyítva a szocializmus melletti hűségét. Májusra már a város minden üzemében visszatért a szokásos munkarend és munkatempó, a nyugalom. A Zagyvapálfal vai Síküveggyárban és az Erőműnél tulajdonképpen folyamatos volt mindvégig a termelés, s februárban a Tűzhelygyár termelésének mutatói is emelkedést jeleznek. A kisipari szövetkezetek, városi tanácsi vállalatok pedig különösebb gazdasági zökkenők nélkül élték át az országot megrázó ellenforradalmat. A városhoz tartozó két területi alapszervezetben a salgóiban, és baglyasaljaiban 1956-ban sem szűnt meg a kommunista pártélet. A májusi megyei pártaktíva az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságához intézett levelében a következőkben fogalmazta meg Nógrád megye kommunistáinak politikzi állásfoglalását: „Mi, a Nógrád megyei pártértekezleten résztvevő kommunisták, megyénk valamennyi kommunistája nevében kifejezésre juttatjuk, hogy egyetértünk az MSZMP és a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány eddigi politikájával... Minden erőnkkel azon leszünk, hogy megyénk valamennyi becsületes dolgozóját felsorakoztassuk szocialista hazánk további építésére."

92 Az ellenforradalom utáni konszolidáció során helyreállt a kommunista párt egysége, s az egység folyamatos biztosításának lehetősége, a tömegek bizalma. 1958-tól meggyorsulhatott a szocialista alapok lerakásának folyamata. Az MSZMP szervezeteinek kiépítésével, a munkásosztály erőinek rendezésével Salgótarjánban is erőteljes ütemben folyt a gazdasági, politikai konszolidáció. 1957. év végére egyetlen nagyüzemben, a Salgótarjáni Acélárugyárban 899 tagja volt az MSZMP-nek. Jól tükrözi a további pártépítés átgondolt, megalapozott, de ugyanakkor dinamikus ütemét, hogy az Acélárugyár taglétszámában a 100 fővel való emelkedés 8-10 éves munka eredményeként 1967-re volt elérhető.

93 A munkásosztály, a kommunista párt erejének rendezése, összekovácsoltságának fokozása alapfeltétel volt a szocializmus alapjainak lerakásában. Ugyanakkor az alapok lerakása után a munkásosztály és párt vezető szerepének érvényesülésére minden eddiginél nagyobb szükség volt. A városi pártértekezlet 1966. évi beszámolója a követke-