Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

jelentőséggel ezen belül is a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Síküveggyár és a Bányagépgyár fejlesztése bír. Az áthúzódó és a IV. ötéves terv elején meginduló beruházások nagysága eddigi ismeretek szerint mintegy 2 milliárd forintot tesz ki, aminek a döntő hányada meglévő üzemek folyamatos átépítését szolgálja."

39 A szénbányászat visszafejlesztésének következményeit ellensúlyozó, a dinamikus gazdasági fejlődést biztosító másik tényező megvalósítása: az új üzemtelepítés is megindult. Pártunk és államunk gazdasági-politikai és történelmi súlyának megfelelően kezeli a bányászkérdést. Az MSZMP IX. kongresszusának zárszava a következőket hangsúlyozza: „A bányászság a munkásosztály egyik kiváló osztaga, amely a legutóbbi húsz évben is valóban hősiesen helytállt, és mi ezt nem felejtjük és nem felejthetjük el."

40 Egyrészt lehetőleg az egyének érdekeinek figyelembevételével megnyugtatóan rendeződik a bányánál tovább nem foglalkoztatható bányászok elhelyezése, másrészt csak Salgótarján város 1974-ig 162 millió forint állami hozzájárulást kap, hogy az újonnan jelentkező munkaerőket a bányászat helyett létrejövő új üzemekben helyezze el. A Gazdasági Bizottság döntése alapján megindult a Vegyigép- és Acélszerkezeti Gyár építkezése, és a Budapesti Rádiótechnikai Gyár letelepítése. Salgótarjánban működik már a Budapest Kötő Htsz egyik jelentékeny részlege.

41 Az új üzemekkel „nemcsak a bányászat visszafejlesztésének kedvezőtlen hatását ellensúlyozzuk, hanem egészséges eltolódás következik be a város iparszerkezetében is. A hagyományos iparágakon túl olyan dinamikus ágak fejlődnek, amelyeknek eddig sem a megyében, sem a városban nem volt bázisuk. Kialakulóban van a modern gépipar, a műszetipar és a könnyűipar."

42 Az iparszerkezet változásához és a szocialista város fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárul a tanácsi és szövetkezeti ipar előretörése. Részben ezek jelentik a város könnyűiparának kezdeti bontakozását, másrészt a szolgáltatóipar gerincét. A könnyűipar fejlődését nagyrészt a műszaki színvonal alacsony szintje gátolja. Különösen a szövetkezeti ipar gépparkja elavult. A tanácsi iparon belül jelentős mértékben javult a kereskedelmi célokat szolgáló árutermelés. 1962 óta átadásra került többek között az új nyomda- és sajtószékház, a modern kenyérgyár, az írószer Ktsz telephelye, a cipész ktsz műhelye. A Textilipari Vállalat, ha nem is végleges, de jobb elhelyezést nyert, a Sörforgalmi Vállalat, a Vegyesipari Vállalat kényelmesebb munkafeltételek közé került.

43 A helyiipar fejlődése természetesen nem jelent egyet közvetlenül a szolgáltatások problémájának megoldásával, sőt egyes esetekben a fejlődő árutermelés a szolgáltatás rovására megy. Például annak ellenére, hogy a helyiipar termelése az utolsó öt évben két és félszeresére nőtt, a Vegyesipari Javító Vállalatnál a lakossági szolgáltatások a termelési értéknek csak 10%-át, a Patyolat Vállalatnál alig 50%-át teszik ki az 1970-es év első félévében.

44 Salgótarján szocialista fejlődése feltétlenül szükségessé teszi a szolgáltatások további fejlesztését, a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítését.