Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

A politikai hangulatot rontotta, hogy több helyen az amúgy is szűkös készletet el­dugták, elpanamázták. A dolgozók felháborodását idézte elő, hogy a rendőrség nagyobb arányú panamát leplezett le az acélgyári élelemtárban. A nyomozás azt is kiderítette, hogy a visszaélés már huzamosabb idő óta tart. Nagyobb mennyiségű lisztet, zsírt, szappant vontak el a panamisták a dolgozóktól. 93 A gondokat fokozta a jobboldali szociáldemokrácia nyílt támadása is. 60%-os bér­emelést és az új kollektív szerződést követelték olyan helyzetben, amikor a város üzemei­ben a termelés növekedése csupán 45%-os volt. Kilátásba helyezték - ha a követeléseket nem teljesítik - újabb sztrájkok szervezését. 94 A problémákat súlyosbította a nyugati propaganda erősödő hatása is, amelyet a helyi reakciós erők közvetítettek. A problémák megbeszélése érdekében október 25-én kibőví­tett pártválasztmányi ülést tartottak. Rusznyák Lajos városi titkár válaszolt a városban felmerült politikai problémákra és a választmányi ülésen elhangzott kérdésekre. 95 Az ugyancsak október hónapban tartott városi pártvezetőségi ülésen Oczel János, az MKP megyei titkára ismét a termelés és a fizetések közötti különbségre hívta fel a figyel­met. Rámutatott, hogy a bérek növekedésével párhuzamosan növekedni kell a termelés­nek. Nem tartotta helyes tendenciának, hogy a bányánál 75%-os, az Acélgyárban 65%-os volt a fizetésnövekedés, de a teljesítmények csak 54%-kal emelkedtek. Szóvá tette azt is, hogy ugyan az élelmiszerárak 22%-kal csökkentek, ezzel szemben élelmiszerek nem kap­hatók. 96 A városi pártvezetőség - az országosan is meglévő nehézségek leküzdésére - a bányá­szokat és ipari dolgozókat munkateljesítményük növelésére, a műszaki dolgozókat a mun­kahelyi körülmények javítására, a műszaki fejlesztésre hívta fel. Igyekeztek a munkások­kal megértetni, hogy az életszínvonal emelésének legfontosabb feltétele a termelés mennyi­ségi növelése és a termékek minőségének javítása. A pártalapszervezetek és szakszervezeti aktivisták a feladatok megoldása érdekében a felvilágosító munkában arra irányították a figyelmet, hogy a város munkásai is csatlakozzanak ahhoz az országos mozgalomhoz, amely a hároméves tervben kitűzött feladatok határidő előtti teljesítését tűzte ki célul. A versenymozgalomnak nagy nyilvánosságot biztosítottak. A Nógrádi Hírek rendszere­sen közölte a munkások vállalásait. Január 1-vel indult meg a bányászok háromhónapos munkaversenye. Az első 10 nap után a megyei lap január 18-i száma értékelte a teljesítményeket. Megállapította, hogy egy kivételével valamennyi körzet teljesítette a kitűzött feladatokat. A legjobb eredményt a zagyvái körzet érte el. A Nógrádi Üjság február 15-i számában a zagyvapálfalvai üveggyár termelési eredményeit ismerteti. A lap arról tudósít, hogy fellendült az újító­mozgalom, Völgyi Ferenc olyan automatikus darut szerkesztett, amely az üvegtáblát az üvegdarabolásra alkalmas helyzetbe hozza. A salgótarjáni Tűzhelygyárban a munka verseny-mozgalom fellendítése érdekében az írásos és a szóbeli felvilágosító munka számos változatát használták fel. Az öntödei ke­mence ajtajára kifüggesztett „Jobban szeretjük a zajos szabadságot, mint a csendes

Next

/
Thumbnails
Contents