Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

A kibővített pártvezetőség július 10-Í ülésén már konkrét választási tennivalókkal foglalkozott. Rusznyák Lajos előadói beszédében visszapillantott az 1945-ös választási harcok tanulságaira, felhívta a figyelmet az akkor elkövetett hiányosságokra. Figyelmeztetett a különböző rétegek közötti felvilágosító munka jelentőségére, és a változatos agitációs eszközök felhasználására szólította fel a jelenlévőket.

88 Az MKP országos szerveinek intézkedése nyomán a választást megelőző időszakban számos kisgyűlésen, értelmiségi összejövetelen foglalkoztak a felsőbb pártszervek képviselői a népi demokrácia továbbfejlesztésének feladataival. A központi küldöttek ezek mellett kitértek a különböző, a koalícióban menetközben felmerült problémákra is. Kádár János júniusi beszéde a bankok államosításának szükségességével, az időszerű belés külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Nagyhatású beszédében kitért a hároméves terv fő célkitűzéseinek ismertetésére, elítélte a kisgazdapárton belüli jobboldalnak a népi demokráciával szemben tanúsított ellenséges magatartását és a jobboldali összeesküvést.

89 A Nógrádi Üjság augusztus 24-i számában az MKP megyei Bizottsága, az augusztus 31-i lapban pedig az MKP központja részéről kaptak a város politikai vezetői segítséget a választás politikai előkészítéséhez és lebonyolításához. A választás politikai előkészítésének időszakában - mivel az SZDP országosan vezető szerepre törekedett - kiéleződött a harc az MKP és SZDP városi vezetői között is. Az SZDP helyi vezetői választási propagandában az országosan is ismert módon és eszközökkel (csajkarendszer meséjével stb.) harcoltak a szavazatokért. A különböző nagygyűléseken és kisgyűléseken előfordultak kisebb-nagyobb összetűzések is. Az MKP választási beszédeit az SZDP-tagok és a központilag kivezényelt rendezőgárdisták próbálták megzavarni. Ilyen eset fordult elő Kádár János MKP megyei listavezető képviselőjelölt választási beszéde alatt is. A tömeggyűlés előadásába belekiabáltak a Budapestről teherautón a városba érkezett SZDP aktívák, szociáldemokrata rendezőgárdisták. Amikor a gyűlést nem sikerült megzavarni, a szónoki beszéd közben „beleénekeltek". A gyűlés résztvevőinek egy csoportja - felháborodva ezen - közrefogta a rendzavarókat és menekülésre kényszerítette őket. A rendzavarók az SZDP városi székházában kerestek menedéket. Csak a helyszínre kiszálló rendőrség tudta őket kiszabadítani és útjukra engedni.

90 Vita alakult ki az NB 1947. július 25-i ülésén a számlálóbiztosok kijelölése körül is. Az SZDP helyi képviselői figyelmen kívül hagyva a helyi erőviszonyokat, a 12 választási körzetbe 5 kommunista és 5 szociáldemokrata számbiztos jelölését követelték. Boros Antal, az NB kommunista tagja a létszámnak megfelelő jelölés mellett foglalt állást úgy, hogy az MKP 8, az SZDP pedig 2 tagot delegáljon választási biztosnak (az 1945-ös választási eredményeket vette figyelembe). Az SZDP tagjai végülis elfogadva az MKP nagyobb létszámát és politikai súlyát a városban, 6:4-es arányt javasoltak elfogadni. A bizottság azonban - 2 szavazattöbbséggel - Boros Antal javaslatát fogadta el, mire a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt és az egyházak megbízottai kivonultak a tárgyalóteremből és így az ülés félbeszakadt.

91