Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)

oklevelében, amelyben többek közt a tarjáni vámszedőhely is szerepel - anélkül, hogy a pontos birtoklásra kitérne, a tulajdonosok sorában megemlíti „Salgói Simont és atyafiait."

23 - Ez a két adat is arról tanúskodik, hogy csak Salgó vára és uradalmának egy része lehetett az Ilsvaiak kezén, míg Tarján továbbra is a „salgói nemesek", azaz a XIV. század második felében már közép- és kisbirtokossá vált tarjáni és szőlősi Kacsicsok kezében volt. Salgó vára a huszita időkben is az Ilsvai család vagy rokonai, a Lórántfiak birtokában volt, mert azt csak 1460 tavaszán foglalták el az 1435-ben már romokban heverő, de a husziták által újra felépített Zagyvafő várában megfészkelt Andriskó és Uhrik emberei. Salgó és Zagyvafő várát azonban még ez év nyarán visszafoglalta- Bonflni állítása szerint - a Pata vára elfoglalása után seregével vidékünkön átvonuló Mátyás király, akit az egyik cseh, amikor este a zagyvafői vár ablakánál állt, rejtekhelyéről orvul rálőve, nyilával a homlokán megsebesített. Ez a merénylet is oka volt, hogy a király Zagyvafő várát leromboltatta. 24 - Sokkal valószínűbb azonban, hogy Salgót is - bár a király vidékünkön való áthaladása feltételezhető - LórántíFy György csapatai foglalták el, mert ezek - más források szerint - a husziták Várgede melletti szétverése után Balogot, Ozdint és Zagyvafőt rohammal vették be.

25 A huszitákat felszámoló hadjárat során ugyanis Mátyás király Zagyvafő várát, Zagyvafő, Inaszó (a mai Zagyvaróna részei), Korlátfalva, Szenterzsébet és (Kálnó-) Garáb falvakat a Tornaiaknak adományozza.

26 - Ebből az tűnik ki, hogy a Kacsics-nembeli „szőrösi"-ek, másképpen „bejei"-ek vidékünkön levő birtokait az Ilsvaiak, az Ilsvaiak után pedig a Lórántfiak szerezték meg, illetve tartottak azokra igényt. Az elégtelen családtörténeti kutatások miatt nem tudjuk, hogy az Ilsvaiak „Salgói" családjának volt-e tagja Hunyadi János familiárisa Salgói Török Pál, aki a hazánkba menekült trónkövetelő török szultánfi kereszténnyé lett Katalin nevű leányának a férje 1456-ban

27

, vagy, hogy az 1468-ban ügyvédeskedő balogi Salgai Jánost milyen kapcsolatok fűzik a családhoz, így Salgó várához és uradalmához.

28 - Ugyanígy bizonytalan, hogy Salgói Kelemen Györgynek - akinek özvegyét 1512-ben említik - volt-e köze a városunk területén levő Salgóhoz.

29 Azt viszont biztosra vehetjük, hogy Salgó várát és uradalmát ekkor a Szapolyaiak várnagyai kezelték. Ezek közül 1481-ben kartali Bornemisza György Ságon, Etesen és Újfalun birtokrészeket akart szerezni magának, ami ellen a Sági család tiltakozott.

30 - 1493-ban, 1494-ben és 1495-ben Kropach Miklós volt a salgói várnagy, aki az egri püspökségtől Pásztó, illetve 1495-ben pedig Bornemisza Zsigmonddal együtt Pata tizedjövedelmét vette bérbe.

31 A Salgóra vonatkozó néhány közvetett adat nem elegendő a salgói váruradalom körülményeinek vázolására. Tarján falu sorsára nézve pedig - remélhetőleg csak egyelőre jóformán semmit sem tudunk. - Az eddig feltárt források elégtelensége a XVI. század folyamán is csak néhány körvonal ábrázolását teszi lehetővé.