Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)

nére, már a-XIII. század első évtizedeiben, királyi adomány folytán, magánföldesurak, a Kacsics nemzetség három ágának birtokában volt.

6 A Gertrúd királyné meggyilkolásában (1213) részes Simon bán birtokát 1228-ban kobozta el Béla ifjabb király. Fiai, János és Simon azonban, az Aranybulla (1222) rendelkezése értelmében (az apák bűneiért a leszármazottak nem büntethetők) megtartották birtokaikat, köztük Salgót is. Közülük Simontól ered a nemzetség Salgói ága. - A nemzetség Tarjáni ága az 1227-ben Tarjánban birtokos Illéstől származott, akinek birtokrésze a falu Kis- és Sóshartyánnal is határos nyugati területsávjában feküdt. - A nemzetség Tóbiástól származó ún. Szőrösi ágának tagjai pedig Zagyvafőn és Szőrösön (a mai Zagyvarónán és Szőrös-pusztán) voltak birtokosok.

7 A falu fejlődésében - ami lényegileg semmiben sem tért el vidékünk falvainak fejlődésétől, gazdasági és társadalmi szerkezetétől - véres választóvonalat jelent az 1241-1242. évi tatárjárás. - 1241 áprilisában IV. Béla király, a mohi csatavesztés után, vidékünk erdős tájain át menekült, nyomában az Őt üldöző tatárokkal, Nyitra vára felé. - A helyi hagyomány szerint, amikor városunk déli területén át akarta ugrani a Tarján-patakot, lova lábát törte. Ekkor egyik András nevű kísérője a saját lovát adta át a királynak. A vész elmúltával azt a helyet, ahol az eset történt a király birtokul adta Andrásnak, akinek a nevét Andrásfalva őrizte meg. - A Fülek felé menekülő király az éjszakát a Karancs erdőségében töltötte azon a helyen, ahol később leánya, Margit hercegnő a karancsi kápolnát építtette.

8 Fülek várát - amelynek védelmét a Kacsics-nembeli Folkus szervezhette meg - a tatárok nem tudták elfoglalni. - Tarján falu azonban elpusztult. Ezt igazolja a Karancs Szálló építésekor talált gerendavázas, még a tatárjárás előtt készült kút, amelyben a XIII. század elején készült, belé ejtett korsó, fejsze és egyéb tárgyak felett levágott emberi koponyák feküdtek. Ezek nyilván a tatárok által lemészároltak fejei, mert a kutat a tatárjárás után többé nem használták, beiszapolódott és be is tömték.

9 Tarján főút melletti fekvése ekkor és később is nagyban hozzájárult pusztulásához, ugyanakkor azonban újjátelepítésének is egyik indítéka volt. - Valószínű, hogy a tatárdúlás alkalmával a falu lakosságának és urainak egy része - meghúzódva a környező erdőségekben és meredek sziklaormokon - megmenekült. - Az 1227-ben itt birtokos Illés azonban ekkor már valószínűleg nem élt. Mihály nevű fiát a rablólovaggá lett füleki Folkus ölte meg. Másik fia, Péter, 1246 januárjában, a gaztetteiért fej- és jószágvesztésre ítélt Folkus birtokainak Pok-nembeli Móric részére történő átadásakor szerepelt, mint tarjáni birtokos. Folkus egyik, meg nem nevezett hét faluból álló birtoka ugyanis kelet felől a Rátót-nembeli Balduin birtokával, dél felől pedig Péternek, a mai somoskői és somoskőújfalusi területet is magába foglaló „Tarján nevű földjével" a berényi várjobbágyok földjéig volt határos. - Ez a Péter 1265-ben a IV. Bélával szemben harcoló István ifjabb király híve. 1271-ben pedig békebíró a nemzetség egy másik ágának viszályában. A nemzetség három ága korán megosztozott a tarjáni birtoktesten. A Tarjáni ágból