Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN: 1919-1944 (SCHNEIDER MIKLÓS)

a korszak egyik divatos írója mondott beszédet és később járt itt Imrédy Béla volt miniszterelnök is.

91 Jó alkalmat adott a reprezentálásra az ellenforradalmi korszak legexponáltabb személyiségeinek: Vass József miniszternek, Sztranyavszky Sándornak, id. Chorin Ferencnek és Róth Flórisnak díszpolgárrá avatása. De erre használták fel a Báthori-szobor avatását is 1933-ban, vagy még korábban Bem apó hamvainak hazaszállítását, melynek során a különvonat 1929. július 6-án ment át Salgótarjánon. Kitett magáért a város, helyesebben Förster polgármester az 1933. évi cserkész-világtalálkozó, a gödöllői Jamboree külföldi résztvevőinek megvendégelésével. A főcserkész, gróf Teleki Pál ki is hangsúlyozta, hogy „Salgótarján a legnagyobb mértékben eleget tett hazafias kötelességének, amikor nem hagyta kihasználatlanul azt a páratlan propagandalehetőséget, amelyet a Jamboree a magyarság számára jelentett."

92 Sor került ezenkívül olyan vendégek fogadásárais, mint a kiskunfélegyházi KALOT, amely alkalommal 24 egyleti tag és 4 vezető mellett 16 „intelligens úriember kísérő" ismerkedett Salgótarjánnal, hogy ezzel is „edződjék a magyar testvériség és összetartás érzése." 1941-ben pedig megrendezték a három nógrádi város: Balassagyarmat, Losonc és Salgótarján találkozóját. Igaz, a polgármester valamiféle célt is kitűzött, mint az őket érdeklő kérdések szervezett módon való megbeszélése, de valójában itt sem volt másról szó, mint a jobboldali eszmék demonstrálásáról, összekötve némi soviniszta uszítással.

93 Mint ahogy erre volt alkalmas a terület-visszacsatolásokat követően országosan kibontakozó testvérkb\ség-mozgalom is. Salgótarján a kárpátaljai Aknaszlatina és Tiszafehéregyháza községeket kapta patronálásra,

94 amely elsősorban azt jelentette, hogy az ottani leventék részére gyűjtöttek könyveket, karácsonyi ajándékokat küldtek és 30-30 gyereket nyaralni elhoztak Salgótarjánba. Eközben hatásosan lehetett szónokolni az idegen uralom alatt nyögő magyarság elnyomatásától.

95 Végeredményben ez is és az összes többi igyekezet azt célozta, hogy a hivatalos vezetés a lakosság minél szélesebb rétegeit a maga oldalára állítsa és elfogadtassa vele azt a kormány- és várospolitikát, amely Salgótarján fejlődését a tárgyalt 25 év alatt meghatározta. A VÁROS KÖZIGAZGATÁSA ÉS VEZETŐI Az eddigiekben mindig városról beszéltünk Salgótarján 1919-1944 közötti arculatának megrajzolása során. A város elnevezés azonban tulajdonképpen csak 1922-től lenne jogosult. Senki sem vitatja, hogy Salgótarján a városias fejlődés útján már a múlt század utolsó negyedében megindult. Hogy azonban jogilag is előrelépjen a várossá alakulás felé, csak századunk első évtizedében történt erőfeszítés. 1908-ban alakított a képviselő-testület Szilárdy Ödön javaslatára olyan bizottságot, melynek feladata a várossá alakítás előkészítése volt. A bizottság meg is kezdte munkáját, de a közben kitört háború, majd a forradalmak korszaka a kérdés megoldását háttérbe szorította. Csak 1921-ben került újra