Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
SALGÓTARJÁN AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN: 1919-1944 (SCHNEIDER MIKLÓS)
egy részét áthárítsa a munkásságra. Mint egy csendőri jelentésben írták 1934-ben, a bányászok körében azért is tapasztalható elégedetlenség, mivel mindegyik bányatelep építtetett templomot és így a bányászok a lakhelyük és munkahelyük után is kötelesek hozzájárulni az építési költségekhez, sőt még az orgonaépítés kiadásaihoz is. Megállapítja a jelentést tevő csendőr, hogy „a vallásosság a társadalmi rend alapja, de ha a bányásznak ennyi címen kell adakoznia (az egyházi adón és párbéren kívül), akkor ez az egyház elleni hangulatra ragadja őket." 87 Amellett, hogy jelentőséget tulajdonítottak az egyház közvetlen eszmei befolyásának, még az is szempontja lehetett a város vezetőségének, hogy egyház- és valláspártoló politikájával a hívő embereket maga mellé állítsa. Ezért került sor látványos külsőségekkel megrendezett programokra, amilyen pl. a ferences templom és a református templom avatása, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás látogatása a városban 1937. októberében, az Actio Catholica salgótarjáni nagygyűlése az esperesi kerület papsága részére, vagy Angelo Rótta pápai nuncius látogatása 1940 ben. 88 Ami egyébként a látványosan megszervezett rendelvényeket illeti, Förster polgármester igyekezete révén bőven kijutott a város lakosságának és bizonyos eredményeket is ért el, a külsőségekre fogékonyabb emberek között, a kormánypolitika népszerűsítésében. Még a községi korszakban került sor az első irredenta dalestély megrendezésére, melyen Murgács Kálmán nótaszerző lépett fel többek között. Ilyen rendezvények aztán később is napirenden voltak és jó szolgálatot tettek a vezetőség számára kívánatos közhangulat megteremtésében. 89 A legjelentősebb ilyen esemény azonban a várossá alakulás évében, 1922 októberében következett be: maga Horthy látogatott el Salgótarjánba. Az egész program néhány órát vett csak igénybe. A kormányzót hozó különvonat megérkezése után üdvözlő beszédek következtek, majd villás reggelit költöttek el a vendégek, végül Horthy mondta el beszédét. Ebben leszögezte, hogy „anarchia ebben az országban többé nem létezhet és ha volnának olyanok, akik terveiket erre alapítják, azok legyenek tisztában azzal, hogy mindenkor szembe fogják magukat találni az államhatalom kérlelhetetlen erejével". Miután Horthy így „megfenyegette" Salgótarján munkásságát, távozott, hogy részt vegyen a balassagyarmati díszebéden, melyet a megyei vezetők rendeztek tiszteletére. 90 Ezzel aztán megkezdődött a vendégjárás: a magas vendég, a fogadás, az avatás, az ünnepi beszédek, a csinnadratta Salgótarján jellegzetességévé vált. Förster is beismerte, hogy a munkáslakta Salgótarján jelentősége nőttön-nőtt. így elkerült ide t öbbek köz ött József főherceg 1930-ban, a lőház avatására; Horthy István (a kormányzó testvére) a lovaslevente-távlovaglás résztvevőivel 1931-ben; Mécs László, az irredenta verseiről közismertté vált papköltő több alkalommal is; Bubnics Mihály rozsnyói püspök az országzászló avatása alkalmából. Meglátogatta Salgótarjánt az ellenforradalmi korszak egyik közismert szónoka, a jezsuita Bangha páter, a helyi lap szerint is ünnepi beszéde - amit a bányászok „védőszentjének" Prokopnak ünnepén mondott el - harcias, kemény hangokat ütött meg. A Saigon lévő Petőfi-emléktábla leleplezésén Pékár Gyula ny. miniszter,
