Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

ban. Az árvíz következtében még a vasúti töltés is 5-600 ölnyi szakaszon teljesen használhatatlanná vált. Ezen júniusi árvíz során házak mentek tönkre, hidakat sodort el az ár és emberélet is áldozatul esett az árvíznek. Az árvízveszélyt állandósította a vízárkok beiszaposodása. 1870-ben megkezdődött és ötven évig napirenden volt, de sohasem fejeződött be a Tarján patak és mellékcsermelyeinek szabályozása. 1883-ban határozták el a kispiac melletti Pécskő patakon egy megfelelő híd építését, ezt az intézkedést az kényszerítette ki, hogy a Salgótarjáni Takarékpénztár emeletes épületét az ártérre építették és az épület mellett húzódó járda miatt kénytelenek voltak a szintet megemelni. 1892-ben kezdték csak meg a Főutcán a járda építését. Ugyanekkor tüntették el az úttest hepe-hupáit. A római katolikus templom előtti nagy dombot levágták, illetve feltöltötték az úttestet. A járdaépítés eltüntette az úttest melletti árkokat és bűzös pocsolyákat, a Főút pedig a levágás következtében teherforgalomra is alkalmassá vált. A járdaépítés azonban nem szüntette meg a csatornázás hiányából adódó visszásságokat. Még a megye alispánja is felhívta a községi képviselő-testületet arra, hogy a kellő csatornázás hiányával a sűrűn lakott házak szűk udvarai következtében előállott egészségi viszonyokon változtasson. A képviselő-testület válaszában kijelentette, hogy a „csatornázást a Tarján patak állandó emelkedése, a patakszabályozás hiánya miatt nem lehetséges végrehajtani", a lakások túlzsúfoltsága pedig az „állandóan beözönlő vidéki munkásnép következtében nem megszüntethető". A válaszon megnyugodva, a beltelkeken egyre újabb és újabb épületeket emeltek, az udvarok egyre kisebbek és kisebbek lettek. Építkezés, csatornázás helyett csak rendeletekkel történt intézkedés az udvarok tisztántartásáról, amelyeket végrehajtani természetesen nem is lehetett. A község fejlődése nyomon követhető az út- és utcahálózat növekedésén. 1888-ban került sor az utcák elnevezésére, ekkor még mindössze kilenc utca és két tér volt Salgótarjánban. Az első utcák az alábbiak: A község 1895-ben már kimutatta nemcsak az utcák nevét, hanem azok nagyságát is. A századvégi utcahálózat, mely a település vázát adta, a következő: Fő út Posta utca Iskola köz Pécskő utca Papberke köz Karancs utca Meszesalja utca Temető utca Vásártér köz Vásártér Zemlinszky tér Fülek-hevesi törv. hat. út átkelési szakasza Rapp-salgótarjáni törv. hat. út átkelési szakasza (Karancsallya utca) Posta utca (Zsidó utca) Bányatelepi utca Fülek-hevesi törv. hat. út vasútállomásig terjedő szakasza 558 m 500 m 220 m 350 m 1089 m