Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

és a felvett összeget a munkásnak 10 év alatt kellett letörlesztenie. Körülbelül 400 négyszögöles kerteken az első világháborúig 51 szövetkezeti ház éjpült fel, a házak zöme kétszoba-konyhás volt. j A század végén és a XX. század elején az Üveggyár is kiépítette a maga munkástelepét, mely egy igazgatói lakóházból, irodaépületből és 12 nagyméretű munkáslakóházból állt. Hasonló telep fejlődött ki a Hirsch és Frank vasöntő körül és a MÁV-pályaudvar mellett is. A gyári telepek önellátásra voltak berendezkedve, még a hétköznapokat tekintve is önálló életet éltek. A telepek rendje, törvényei az üzemek rendjéhez igazodott. A telepek megegyeztek abban, hogy bár külsőleg tágasabbnak^ szellősebbnek, rendezettebbnek hatottak a községnél, a lakások túlzsúfoltak, tömegszállás jellegűek és találó volt az a meghatározás, mely „emberköpüknek" nevezte azokat.

71 1867-ben a község még csak mindössze 172 házból állt. A hetvenes években itt is megindult az építkezés. A község kiépülésének, első s^akas^a a 80-as évekig tartott. Az építkezés során semmiféle rendszer nem érvényesült. A paraszti falura épült fel a nagyközség. Üj és régi házak összevisszaságából állt a falu. A külső állomás mellett a Badacsony kocsma állt a megyei út mentén. Az út másik oldalán a kocsmával szemben nagy kocsiállás terült el, itt tanyáztak azok a fuvarosok, akik a földszintes vasúti állomásra befutó vonatokról Salgótarjánba szállították a személyeket és az árut. A Badacsony kocsmától a Szilárdy majorig (a mai megyei tanács épületéig) szántóföldek és rétek között vezetett az út. Az első épületek az út mentén a Szilárdy major épületei voltak. Az út jobb oldalán helyezkedett el a major. A Szilárdy kúria primitív kis épület volt, melyet Jankovich idejében ispáni lakásnak használtak. A major déli végét egy üveghutának épült nagyobb méretű raktárépület zárta le. A Szilárdy majorral szemben kőfal keretezte a Jankovich kúria kertjét. Ebben foglalt helyet a Jankovich kastély, Salgótarján legrégibb épülete, melyben a nyolcvanas években a Takarékpénztár kapott helyet. A kastély küszöbének szintje egy magasságban volt ekkor még az úttal, úgy hogy a kocsik lejtő nélkül jártak be az udvarba. A Jankovich kastély mögött kezdődött a megyei útból kiágazó Régiposta utca. Mindjárt a kiágazásnál helyezkedett el kis, földszintes épületben a posta, melyben Wattay postamester és a levélhordó lakása is helyet kapott. A Régiposta utcában épült fel az első izraelita templom, melyet a későbbiekben rituális mészárszéknek használtak. Az utcának a Jankovich kert felé eső részén alacsony, ablaktalan, hosszú épületek, a másik oldalán gettószerű házak helyezkedtek el. A Régiposta utca, a Főút és a Pécskő patak által bezártháromszög zsúfoltsága a hetvenes években tovább fokozódott, alacsony, nedves, egészségtelen házak tömege épült fel e kis területen. A római katolikus iskola a század végéig az út közepén állt és a későbbi Kis utca sarkán helyezkedett el Gazdy kántortanító háza is. A salgótarjáni Takarékpénztár épülete helyén fekvő üres telek a Pécskő patak árterének számított. Az út, a meder és az ártér szinte egy szintben volt, a patakon híd még nem vezetett át, az első maradandó hidat 1880-ban építették, amikor a meder karókból és deszkákból padfoglalatot is kapott.