Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)
Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)
A legfontosabb gabonaféleségek átlagtermése, és a gabonaföldek nagysága az 1929—1931-es években Nógrád megyében: 95 Búza Rozs Árpa Időpont Átlagterm. Terület Átlagterm. Terület Átlagterm. Terület q kat. h. q kat. h. q kat. h. 1929. okt. 1. 8,1 75 581 7,3 30 534 7,7 24 882 1930. okt. 27. 6,3 76 601 5,3 25 245 5,4 27 656 1931. okt. 7. 4,7 73 298 4,0 24 423 3,0 27 401 Az említett terményféleségekkel bevetett földterületek nagysága s a termésátlagok Nógrád megyében általában majd 1935—1936-ban érik el ismét az 1927. évit. 60 A vármegye állatállománya az 1929—1932-es években nem csökkent, sőt 193l-4g emelkedett. A felületes szemlélőben ez azt a benyomást keltheti, hogy a termelők érdekeltek voltak az állatállomány növelésében. De ez nem így volt. Az állatállomány felduzzadása az állatok eladhatatlanságából eredt. Csökkenése 1933-ban kezdődött — a sertés- és juhállomány esetében nagyobb, a szarvasmarha-állomány esetében kisebb mértékben —, ami részben a piaci viszonyok lassú javulásából, főleg azonban a saját fogyasztásra történő vágások emelkedéséből eredt. 61 (Az állatállományban történt változásokat lásd a képmellékletben — M. P. 62 ) A gazdasági válság elég nagy változást idézett elő a földbirtok struktúrájának alakulásában is. Az 1935-ös birtokstatisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az 1929-re kialakult belső arányok változtak. Az 500 724 kat. holdnyi megyei földterületen az 1000 holdon felüli birtokok száma az 1929. évi állapottal szemben 60-ról 67-re nőtt, területük viszont 168 ezer holdról nem egészen 128 ezer holdra csökkent. Az 500—1000 hold közötti birtokok száma 89ről 102-re, területük 60 417 kat. holdról 69 473 kat. holdra nőtt. A legnagyobb arányban 263-ról 412-re a 100—500 holdas birtokok száma emelkedett, területük pedig 59 394 kat. holdról 96 782 kat. holdra nőtt. 63 A földterület több mint 58%-a azonban a gazdasági válság után is a nagy- és középbirtokosok kezén maradt. 64 Az 50—100 hold közti, ún. kisúri birtokok száma az 1929. évi 225-ről 289re nőtt. Ha ezek területét — a 20 151 kat. holdat — leszámítjuk a paraszti földbirtok összterületéből, a megye parasztsága 186 581 kat. holdat mondhatott magáénak. 65 A kisparaszti gazdaságok 1929 és 1935 közötti felaprózódását, statisztikai adatok híján, figyelemmel kísérni igen nehéz, mivel e tekintetben csak az 1935-ös birtokstatisztikai adatok állnak rendelkezésre. E számok a parasztbirtokok egészét tekintve nagyfokú polarizációt mutatnak. 1935-ben a 10—50 holdas parasztgazdaságok száma 5161, az 1—10 holdas kisparaszti, illetve szegényparaszti gazdaságoké 24 038, az 1 holdnál kisebb gazdaságok száma pedig 21 114 volt. 60
