Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

vállalat társtulajdonosai részvényeiket a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank letétjébe helyezték el.

114 A társas vállalkozás nem enyhített a veszteséggel dolgozó palackgyár pénzügyi helyzetén, mert a Mühlig testvérek az üzem fejlesztését nem támogatták, sőt a fehér- és tükörüveggyártás bevezetését hevesen ellenezték, és a vállalat ilyen irányú exportlekötési kísérleteit is meghiúsították.

11

'

1 A sör- és keserűvíz-piac pangása miatt a palackelhelyezé?i lehetőségek megnehezedtek és az Owens-gép kádmedencéjét javítás végett le kellett állítani, az igazgatóság a gyára: 1923. augusztus 1-én üzemen kívül helyezte.

110 A részvényesek a palackipar kedvezőtlen helyzete miatt a gyártást 1924ben is szüneteltették. A termelés szüneteltetése idején bár a szakmunkások egy részét kényszerűségből megtartották, a munkások zömét azonban elbocsátották. Ez utóbbiak a szénbányákban és a salgótarjáni téglagyárban próbáltak elhelyezkedni. Egyidejűleg a tisztviselők és havidíjasok nagy részének szintén felmondtak.

117 A részvénytársaság igazgatósága csak 1925 augusztusában utasította Chorin vezérigazgatót, hogy a gyár mielőbbi üzembe helyezését készítse elő.

118 Chorin vezérigazgató összeállítatta a termelés megindításának költségeit, és ezzel együtt rentabilitási számításokat is végeztetett. A gyártelep általános rekonstrukciós munkálatai, a víztelenítés, a vízválasztói erőmű áramának bekapcsolása, az épületek renoválása, a szakértők becslése szerint 3,2 milliárd inflációs korona költséget jelentettek. Mindezeket figyelembe véve Zoltán Frigyes igazgató évi 4,6 millió db zöldpalack gyártása mellett az induló üzemet nyereségesnek tartotta.

119 Mivel a cseh tőkések, a részvénytöbbség tulajdonosai, a rekonstrukciós költségeket nem vállalták — Chorin Ferenc előzetes tájékozódása után — a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága a Mühlig-cég részvénypakettjét 1925. december 4-én 1 750 000 cseh koronáért megvásárolta. A tranzakció lebonyolítása után a Salgótarjáni Palackgyár régi igazgatósága lemondott. Az új igazgatóság Chorin Ferenc elnökletével Deszberg Antal, Garay Károly, dr. Lévy Béla, Róth Flóris, Mühlig Antal, Mühlig József Miksa, Saxlehner Kálmán és Saxlehner Ödön igazgatósági tagokból alakult meg.

120 A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága a Mühlig fivérek igazgatósági tagságát kartellszempontok miatt tartotta fenn. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága a részvénytöbbség megszerzése után a palackgyárban teljes rekonstrukciót hajtott végre. Először a gyártelepet víztelenítették, ugyanis míg a termelés szünetelt, a talajvíz rendkívül magasra emelkedett, és a telep legmélyebb pontjait: a generátorkamrákat, a gáz- és füstelvezető csatornákat elöntötte. A víztelenítés során a talajvizet alagcsövezéssel levezették, s medencékben gyűjtötték össze, hogy később ipari víznek felhasználhassák. A gyártelepen 4 db Koller-rendszerű generátortelepet állítottak fel, hogy a 38—40% hamut tartalmazó, kereskedelmi forgalomban nehezen értékesíthető, salgótarjáni palaszénből üvegolvasztáshoz szükséges gázt állítsanak elő.