Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

nás indukciós kemencét később teljes felszereléssel együtt Németországban a Borzing Műveknél vásárolták meg. 1920 augusztus végén az egész berendezés már szállításra készen állt, de a Borzing gyár forradalmi tanácsa nem engedte elindítani azt, mert úgy vélekedett, hogy az elektrokemence Magyarországon hadiszer gyártására fog szolgálni, ,,mely hadianyag az oroszok, vagy szükséges esetben a magyar munkások ellen lesz felhasználva"." A Rima vezérigazgatóságának a budapesti német követség útján kellett igazolnia, hogy a gyár nem állít elő hadianyagot, és a kemencét fontos gazdasági eszközök gyártásához fogják igénybe venni. A villamos kemence beépítése nem hozta meg a kívánt termelési eredményt, azért egyéves működés után leszerelték. Ugyanakkor bővítették a kazánházat, a gázfejlesztő telepet és megoldották a fémek galvanikus úton történő horganyzását is.

100 A termelőkapacitás fokozásának technikai feltételeit viszonylag könnyen megteremtették, de komoly nehézségeket okozott a munkaerő-hiány. Kedvező feltételek biztosításával azonban megteremtették a lehetőségét új munkáscsoportok letelepítéséhez. A termelési és lakásépítési beruházásokat a vállalat az inflációs haszonból fedezte. Az acélgyár termelése az 1920/21. üzletévi 76 250 q-ról két év alatt 188 224 q-ra, több mint kétszeresére emelkedett. A konjunktúrát táplálta, hogy a kereskedők és a fogyasztók igyekeztek a papírpénzt áruba fektetni, s a keresett vasárutermékek piacán — az osztrák—magyar kartellek felbomlása következtében — a Rima szinte teljesen versenytárs nélkül maradt. Áz inflációs konjunktúra azonban hamar véget ért, 1924-ben a gyár súlyos helyzetbe került. Termelése Salgótarjánban egy év alatt egyharmadával, közel 60 000 tonnával csökkent. A beruházásokat leállították. A munkásság 20°/o-át elbocsátották és a megmaradtakat is csak rövidített munkahéten foglalkoztatták. 101 A Rima 1925 elején 3 millió dolláros amerikai kölcsönt vett fel.

102 E tőkebefektetés eredményeként 1925—1926-tól a termelés az acélgyárban ismét emelkedett. Az acélgyár termelésének fejlődése:

103 Üzlet év A termelt termékek mennyisége q 1924/25 122 000 1925/26 167 000 1926/27 263 000 1927/28 325 543 1928/29 284 609 A gyár az 1927/28-as üzletévben érte el újra az 1914/15. évi termelési szintet. A külföldi kölcsön és a belpolitikai konszolidáció mellett a tőkekoncentráció, a nemzetközi és hazai kartellek megalakulása is kedvezően hatottak a vállalatra. Az első világháborút követően Közép-Európában a magyar szem-