Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

nyitja, a nógrádi parasztság túlnyomó része, mintegy 80%-a kis- és szegényparaszt volt. A gazdagparasztok száma elenyészően csekély, 0,7%. A paraszti birtok további aprózódása a szegónyparasztok, az agrárproletárok számát növelte, akik végül — falun elvesztve életlehetőségüket — cselédként, mezőgazdasági napszámosként tengették életüket és növelték a munkanélküli tartaléksereg létszámát.

02 Az ellenforradalmi rendszer hajtotta végre a Nagyatádi Szabó István nevéhez fűződő földreformot. A földreformmal részben a földosztó mozgalmak vitorlájából szerették volna a szelet kifogni, részben pedig a rendszer híveit kívánták jutalmazni. A Nagyatádi-féle földreform során a megyében mindössze 19 224 kat. hold szántóföld és 1009 kat. hold házhely került kiosztásra 18 597 igénylő között. Az igénylők zöme (13 386-an) szántóterületet kapott, kisebb részük (5211-en) pedig házhelyet. Az egy igénylőre jutó szántóterület 1,4 kat. hold volt. Az ún. vitézeknek ennek többszörösét juttatták. A megyében 21 vitézi telket létesítettek összesen 459 kat. holdon. De Benczúrfalván, Nagylócon, Csecsén vitézi, tiszti telekként 30, 40 és 60 kat. holdat is juttattak egyegy, a fehérterror időszakában kitűnt személynek.

03 Még e minimálisnak is alig nevezhető földreform végrehajtását is a legkülönbözőbb módon igyekeztek azonban a nagybirtokosok kijátszani. Ügy annyira, hogy még a parlamentben is hangot kaptak a nógrádi földbirtokosoknak a földreform végrehajtásával kapcsolatos visszaélései. A parlamentben Gonda Jenő képviselő kénytelen interpellálni a földreform kisbérlet és házhely törvények durva kijátszása miatt. Előadta, hogy báró Schossberger Rezső, a sziráki járás legnagyobb földbirtokosa, nem hajlandó sem házhelyet, sem kishaszonbérletet adni, illetve kishaszonbérletre csak elérhetetlenül távoli, erózió sújtotta, vagy vízborította területeket jelölt ki. A földreformot kijátszó nagybirtokosokkal szemben a kormány által kiküldött bizottság fellépése is hatástalan maradt. Végül miniszteri intézkedéssel próbálta a kormányzat a nagybirtokosokat jobb belátásra bírni és a rendelkezéseknek érvényt szerezni. Más esetben a földreform látszólagos végrehajtásával igyekeztek a maguk számára előnyöket biztosítani. így a volt pásztói járásban a zirci apátság azért adott földet, hogy a jobb minőségű dunántúli földjeit megkímélje a földosztástól. A nagybirtokosi érdekeket a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő rendelkezések tehát a végrehajtás során tovább torzultak, és a szegény földtelen parasztság még a nagybirtok morzsáiból is csak a haszontalanabb, a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeket kapta meg.

04 A Nagyatádi Szabó István-féle földreform után a nincstelen parasztság nagy többsége változatlanul föld nélkül maradt, s a nagybirtok a megyében is megőrizte sértetlenségét. A 100 holdon felüli megyei birtokok összterülete továbbra is 298 637 kat. hold volt. A nagybirtokból tehát alig jutott valami a földigénylőknek, a szegény és nincstelen parasztoknak. Az óriási propagandával meghirdetett földreform jóformán semmit sem változtatott a megye rendkívül egyenetlen földbirtokviszonyain, a parasztság súlyos helyzetén.

05