Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)
Jegyzetek
63 HIL HM eln. 12970-másolat. 64 Sárközi Zoltán az egyik járőrözés résztvevője így ír erről: „Vámosmiko-láról 1944. XII. 21—22-ra virradó éjjel járőrrel szolgálatba rendelt [ti. Márton István alezredes] azzal a feladattal, hogy a német arcvonalon az előre felderített s nehezen kijelölt menetvonalon átcsúszva Nagybörzsönybe menjünk és ott az orosz hs. parancsnokságnak a ruhám bélésébe elrejtett jelentést átadjam. A vázlat jelentést Márton alezredes készítette, azt nekem elrejtés előtt megmagyarázta. Az irat az 57. német pct. hát. parancsnokság hadműveleti tervét tartalmazta, a Losonc felé előre tört orosz pc-ét megsemmisítésére. A német arcvonalon átcsúszva 1944. XII. 22-én hajnalban elértük az orosz hadosztályparancsnokságot, ahol a jelentést átadtam. Az orosz hadosztályparancsnokság a jelentést igen fontosnak és döntőnek minősítette ..." HJL HM. eln. 42.828 sz. 1945. 65 PUSKÁS A. J.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. Századok 1966. 4—5. sz. 786. p. 66 SZOMSZÉD I. i. m. 41. p„ Uo. 29. p., Uo. 30. p., Uo. 31. p. 67 KRUPA JÁNOS volt partizán visszaemlékezései alapján. Nm MM adattára iktataitlan irat 1. p., Uo. 2. p, Uo. 3. p. 68 SZOMSZÉD IMRE: Partizánok a salgótarjáni szénmedencóben. Kézirat. 1966. 69 HIL Pgy. M/106-másolat. — Az átkelésre vonatkozó korábbi adatok nem pontosak. A visszaemlékezésekben egyes dátumok már elhalványultak és nem adták egybehangzó átkelési dátumot. A Hadtörténelmi Intézet Levéltárában őrzött naplóból — melyet TÖMPE ANDRÁS a csoport volt politikai biztosa vezetett — ez hitelt érdemlően megállapítható. 70 HIL Pgy. M/10,7. — Másolat. 71 HIL Pgy. M/101. Eredeti tisztázat. 72 NmL Salgótarján város Nemzeti Bizottságának iratai. 1946. 10.1. p. 73 Salgótarján város Nemzeti Bizottságának iratai. 1946. IQ1. p. 74 NÓGRÁDI S. i. m. 249. p. (Kézirat). Nm. MM. 75 GULYÁS ERNŐ: Egy nagyszerű ember. Nógrád 1965. febr. 28. 76 JEDLICSKA JÓZSEF kazári lakos elmondása alapján, melyért ezúton is hálás köszönetet mondok., GULYÁS ERNŐ: Találkozás a partizánokkal. Nógrád 1965. márc. 2., Uo. 1965. márc. 4. 77 KOVÁCS JÁNOS zagyvapálfalvi lakos, volt erdész elmondása alapján, melyért ezúton is hálás köszönetet mondok. A tárgyaláson ott volt a csendőrparancsnok is, .aki elfogta a szökevényeket, s váratlanul közbeszólt: — De hiszen maga bújtatta a szökevényeket! — Igaz ez? — reccsen a hadbíró hangja. — „Én nem tudtam kérem, hogy a tanyában ahol én lakom, oda emberek jöttek. Sokan menekültek az oroszok elől..." — Hívja be az elítéltet — rendelkezett a hadbíró. A teremben néma csend és feszült várakozás volt. Varga Andrást — az elítélt szökött katonát — vezették be. A nyakában egy tábla lógott s rajta ez állt: „Nem jelentkezett, hazaáruló". Kovács János mintha megbénult volna, de érezte, hogy most minden rajta múlik. — No Varga András, ismered te az erdész urat? —