Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Jegyzetek

folytatta az illegális tevékenységet és ezért 1936-ban újból letartóztatták, de ügyét most már katonai bíróság elé vitték. 1937-től 1940-ig Belgiumiban tartózkodott, itt is részt vett a kommunista párt munkájában: szervezte a spanyol polgárháború céljaira indított gyűjtéseket. Belgium német megszállása után tért haza Magyarországra, nehogy a Gestapo letartóztassa. 1941 júliusában internálták, és a táborból 1942 nyarán kivitték a frontra. 1942 szeptemberében teljes felszereléssel átment a szovjet csapatokhoz, ahol rövid kiképzés után propagandáim unkára osztották be. Két bevetésben vett részt. Munkáját a Krasznaja Zvjezda c. szovjet katonaújság egyik száma is méltatta. 1942 novemberében antifasiszta iskolába került. Ez időben több cikkét közölte az Igaz Szó c. hadifogoly lap. Az antifasiszta iskola elvégzése után a Fazekas József által vezetett partizáncsoport tagjaként elsők között került bevetésre. 1944 áprilisáig teljesített partizánszolgálatot, amikor újból partizániskolára küldték. 1944 augusztusában az Úszta Gyula vezetésével indított ejtőernyős felderítő csoport tagjaként Kárpát-Ukrajnában harcolt a fasiszták ellen. 99 PI Arch. BM VII. res. 1930—3—4952. 100 Uo. 1930—3—4944. 101 KUBITSCH I. i. m. 256. p., OL BM res. 6353/1930. 3. tétel. m Uo., A röpiratok terjesztésében FURÁK TERÉZ baglyasaljai munkáslány is aktívan részt veti. Furák Teréz Karancsalján 1911. február 2-ás született és Baglyasalján halt meg 1930. április 1-én. Sokgyermekes bányászcsaládból származott. Az elemi iskola elvégzése után hamarosan dolgoznia kellett. Családja és munkatársai révén került kapcsolatba a forradalmi mozgalommal. Többször szállított illegális anyagokat Budapestről Salgótarjánba, részt vett azok szétosztásában és helyi sztrájkok szervezésében. A nehéz gyári munka korán megtámadta egészségét, fiatalon halt meg. A salgótarjáni középiskolás leánykollégium az ő nevét viseli. i°

;) Képek Nógrád megye ifjúságának forradalmi hagyományaiból, i. m. 42. p. 104 Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből II. Bp. 1964. 105 NmMM Adattár Röplapgyfíjtemény. 106 Uo. 107 Uo. Dok. 228/62. sz. Vádirat a budapesti kir. ügyészségtől 113 260/1929. k. ü. sz. 108 Uo., EPPICH ALBERT Baglyasalján, 1902. szeptember 17-én született. 1916-ban Tatabányán lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Részt vett az 1918-as sztrájkban, amiért megkínozták. 1919-ben önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. A Tanácsköztársaság leverése után többször megkínozták, majd internálták. Két és fél évet töltött különböző internáló táborokban. Komárom megyéből való kitiltása után hazatért Baglyasaljára, ahol még egy éven át szigorú felügyelet alatt tartották. A húszas évek elején elsők között lépett személyes érintkezésbe a csehszlovák kommunistákkal. Tagja volt a Vági-féle pártnak, majd az illegális KMP tagjaként a helyi baloldali mozgalom egyik legaktívabb szervezője volt. 1928-ban három hónapi börtönre ítélték, mivel a búcsúbeszéd elmondása után vörös sza-