Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)
Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása
Különösen Magyarországnak a Szovjetunió elleni hadba lépése után mind többen emelték fel a szavukat a megyében a háború ellen. A háborús veszteségek, az örökös bizonytalanság és a fokozódó nyomor egyre jobban érlelte a dolgozókban a hitleri Németország és a Horthy-rendszer, valamint a helyi képviselők elleni gyűlöletet. Majd mindezt a végsőkig fokozta az ország német megszállása és a nyilas rémuralom, amely irtóhadjáratot folytatott a fasizmusellenes erők ellen. A DOLGOZÓ TÖMEGEK ELÉGEDETLENSÉGÉNEK FOKOZÓDÁSA ÉS POLITIKAI HARCÁNAK ÉLÉNKÜLÉSE A munkások egy része már régen felismerte, hogy harcolnia kell a tőkés osztály és az uralkodó rendszer ellen. Nagy tömege viszont még csak most ébredezett. S közülük azok, akikhez eljutott az illegális pártsejtekbe tömörült kommunisták szava, illetve azok, akik kapcsolatba kerültek valamelyik szocialista szakszervezettel, megértették, mi a feladatuk. A megyéből kijáró, s Budapesten dolgozó nagyoroszi és rétsági építőipari munkások az építők szakszervezetével kerültek kapcsolatba és ismerkedtek meg annak céljaival, a szakszervezetben dolgozó kommunisták tevékenységével. Majd lakóhelyükre visszatérve terjesztették a falusi lakosság körében a baloldali eszméket, az építők szakszervezetének politikai ós gazdasági követeléseit. Ók hívták fel a figyelmet arra, hogy „az építőmunkások türelmetlenségét és elkeseredését ne csodálja senki, se nyugalmat ne várjanak addig, amíg igazságos jövedelemelosztás, elegendő munka és emberséges munkabér, 8 órás munkaidő, szervezkedési és gyülekezési szabadság, szabadsajtó, becsületes földreform és állami munkanélküli segély nem lesz." 1 Az építőipari munkások határozott, bátor fellépése sok gondot okozott a helyi csendőrségnek. Nem utolsósorban azért, mert magatartásuk és véleményük alakítóan hatott a környezetükben élő paraszti lakosságra is. Ezzel egyidejűleg 1940-ben már az egész megye területén élénkült a háborúellenesség. A háborúellenes hangulat terjedésében a legdöntőbb szerepet az újjászerveződő KMP megyei szervezete, illetőleg sejtjei játszották. 2
