Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)
A második világháború évei (1939—1944)
A fentiekből is kitűnik, hogy a megye ipari üzemeinek létszáma a háború idején általában emelkedett. Kivételt egyedül a salgótarjáni tűzhelygyár jelentett, amely mostoha körülményeire való tekintettel évről évre csökkentette létszámát, s dolgozóinak is jóval kevesebb bért fizetett, mint a többi gyár. A tűzhelygyár — mivel gyártmányai nagyon anyagigényesek voltak, s az anyagellátás egyre jobban megnehezült — állandóan anyaghiányban szenvedett. Emiatt kapacitásának a kihasználása már 1942-ben csak 80%-os volt, de a későbbi években még ennél is rosszabb. Termékei gyártásánál a tűzhelygyár arra törekedett, hogy minél kevesebb anyagot használjon fel. így a termelésben egyre inkább a munkaigényesebb termékek kerültek előtérbe. Pl. kályhagyártása az 1940-es esztendő 29%-áról az 1942-es esztendőben össztermelésének 47,5%-ára emelkedett, míg tűzhelygyártása ugyanezen idő alp.it az össztermelés 40%-áról 26,5%-ára csökkent. Ennek következtében jelentős szabad kapacitással rendelkezett. 1943-ban munkásai foglalkoztatottságának biztosítására a nagyabb hadiüzemektől kapott munkát. Alvállalkozóként átvette a kézigránát és egyes fegyveralkatrészek gyártását, de a Honvédelmi Minisztériumtól is kapott megrendelést 10 000 db siszán, 5000 db rajkályha, 1000 db állványfej és más egyéb katonai célokat szolgáló termékek gyártására. 117 A gyár felszerelése azonban elhasznált és nagyon kezdetleges volt. így nem volt alkalmas arra, hogy a haditermelésből többet és mást is vállaljon. 1944 második felében a gyárban érdemleges termelés már alig folyt. Nagy nehézséggel kellett megküzdenie a vasötvözetgyárnak is a háború alatt. Az újonnan épült üzem a háború első évében, 1939-ben kezdte meg termelését. Termékében nagy volt a kereslet, de az anyaghiány és a villamosenergia ellátás akadozása miatt nem tudott egyenletesen termelni- Ennek ellenére termelése az első esztendőkben állandóan felfelé ívelt. 1939-ben 1190 tonna, 1940-ben 1793 tonna, míg 1941-ben 2212 tonnás ferroszilicium termelésével elérte a csúcsot. 1942-ben a gyár termelése azonban már 2105 tonnára csökkent. Majd az 1943-as évben 1930 tonna, az 1944-es esztendőben pedig mindössze 1660 tonna ferrosziliciumot termelt. 118 Á vasötvözetgyár termelésének 1942-től kezdődő csökkenéséhez nem kis mértékben járultak hozzá a gyárban keletkezett zavarok. Az új üzem műszaki vezetői és munkásai még kevés gyakorlattal rendelkeztek. Az állandó üzemeltetés következtében a gyár elektrokemencéje elsalakosodott. Az alkatrészek pótlásáról és a kemence felújításáról nem gondoskodtak időben. A zavarokat tetézte, hogy a vízválasztói erőműben keletkezett hibák miatt a gyár egyre kevesebb villamos energiát kapott. 119 Ily módon vezetőinek próbálkozásai ellenére többé nem sikerült a ferroszilicium gyártását az 1941-es színvonalra emelni. A zagyvarónai erőmű évről évre fokozta termelését. 1939-ben 37 millió kWh villamos energiát termelt. 1942-ben viszont már elérte a 82 millió kWh-s teljesítményt A duplájára nőtt energiamennyiség sem elégíthette azonban ki az ipari üzemek és a bányák energiaigényét. 120
