Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

A második világháború évei (1939—1944)

\Z IPAR ÉS A MEZŐGAZDASÁG A HADITERMELÉS SZOLGÁLATÁBAN ^. magyar ipar háborús vágányra való átállítása lényegében 1938-ban a Daányi-féle győri program végrehajtásával kezdődött meg. A „győri program" - hosszas előkészületek után — 1938 májusában került az országgyűlés elé, mely azt törvénybe iktatta. Eszerint az egymilliárd pengő beruházásból 600 aillió pengőt kellett közvetlenül a hadsereg fejlesztésére, fegyverzettel való elátására fordítani és a további 40%-ot pedig, bár közvetve, de ugyancsak kajnai jellegű célokra felhasználni.

91 A fegyverkezési programot öt év helyett 3 év alatt teljesítették. A termeást minden tekintetben alárendelték a katonai szükségletek kielégítésének, iz üzemeket sorra egymás után haditermelésre állították át. A haditermelés ly nagymérvű volt, hogy az üzemek kénytelenek voltak dolgozóik létszámát laximálisan növelni. A hadiüzemekkel szemben támasztott követelmények azt élozták, hogy ha Magyarország fegyveresen belép a háborúba „az ipar iá rinden zökkenés nélkül teljesíthesse feladatát".

92 1938 októberében az országos intézkedéseknek megfelelően Nógrád meyében is elrendelték a hadi szempontból fontos ipari anyagok bejelentési kö?lezettségét. majd 1939 januárjában az összes számottevő készletre kitérj eszítték azt. Ezen túlmenően a megyei alispán intézkedett a katonaság által fénybe vehető járművek és lovak összeírásáról is. A Teleki-kormány a hadiüzemek élére „hadiüzemi parancsnok"-okat álhitt, akiket különleges jogokkal ruházott fel. A megye valamennyi bányaüzeiét, fém- és vasipari gyárait, a villamoserőmű és távvezeték üzemet, a ferosziliciumgyárat, a vasutat, a nyomdát, valamint a bányagépgyárat hadizemmé nyilvánították. Ezekben az üzemekben a katonai előírásoknak megiíelően kellett végezni a munkát. A megrendelést az állam adta. így a megye adiüzemei teljes kapacitással kapcsolódtak be az ország haditermelésébe. . SZÉNBÁNYÁSZAT . hadigazdálkodás bevezetése mindenekelőtt a fűtőanyagtermelés állandó foozását követelte meg. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. budapesti központ jáoz a Honvédelmi Minisztérium már 1938 végén üzemi titkárt nevezett ki, akiek a fizetését a társulatnak kellett vállalnia 9:5 s a kormány az 1939. II. tc.-vel bányákat is hadiüzemmé nyilvánítottaA Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. hadiüzemi parancsnokává Nádasdy ezreest nevezték ki, felruházva mindazokkal a jogokkal, amelyek a hadiüzemi tertelést voltak hivatva biztosítani. A hadiüzemi parancsnokok jóváhagyása nélkül az üzemekben semmi sem irténhetett. E parancsnokok megkülönböztett figyelmet fordítottak a termesre és a politikai hangulat alakulására. Mindenekelőtt a baloldali személyek ivékenységét kísérték figyelemmel és nagy igyekezettel „fáradoztak" a szer2zkedés és a szabotálás megelőzésén. 1939 őszén a háború kitörése után rend-