Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

Az iparmedencét eleinte egészében a román csapatok szállták meg. Később azonban a román és csehszlovák csapatok vezetői megegyeztek, hogy a román egységek Salgótarjánból kivonulnak és csak a Zagyvapálfalvától délre fekvő területeket ellenőrzik, a csehszlovákok pedig Salgótarjánt és a tőle északra fekvő községeket szállják meg. A román királyi csapatok a megye keleti felében szinte a megszállás órájában hozzákezdtek a forradalmi erők kegyetlen üldözéséhez és megsemmisítéséhez. Statáriumot hirdettek, elrendelték a lakosságnál levő fegyverek azonnali beszolgáltatását. A proletárdiktatúra idején végzett tevékenységükért agyonlőtték Kiss József, Kucsera Ferenc, Mócsányi Lajos, Hatvani Drazsdik Miklós, Pothornik Vencel és Trajbiár Pál bányászokat. A kivégzést Hatvanban szeptember 2-án hajtották végre.

2 Miskolcon az ellenforradalmi rögtönítélő bíróság ötös tanácsa halálra ítélte Bak Dénest és társait (Bódi Istvánt, Enreiter Józsefet, Gyurcsik Andrást, Illés Sándort, Huszár Istvánt, Mász Józsefet, Miklós Istvánt és Szalvay Mihályt). Az elítéltek közül azonban egyedül Bak Dénest végezték ki 1921. január 11-én. A többi hét elítéltet a fogolycsere tárgyalások során, 1922 nyarán Szovjet-Oroszország cserélte ki. így menekültek meg a halálos ítélet végrehajtása elől. Mikulik Józsefet — aki a szegedi Csillag börtönben sínylődött — négy magas rangú tisztért szintén kicserélték. Szalvay Mihálynak pedig csodával határos módon röviddel az ítélet kihirdetése előtt sikerült megszöknie.

3 Balassagyarmaton Marno nevű őrnagy augusztus 6-án vette át a katonai parancsnokságot. Első intézkedése az volt, hogy tiszti karhatalmat állított fel. Megszervezte a csendőrséget, a városi rendőrséget és a pénzügyőrséget. Az alispáni hivatalban Nagy Mihály volt alispán vette át a vezetést. Ezzel egyidőben működésbe lépett a városi elöljáróság is. Felülvizsgálták a proletárdiktatúra által foganatosított intézkedéseket. A vármegye és a városi elöljáróság hatálytalanított minden intézkedést, rendeletet, amelyet a direktórium hozott,

4 A direktóriumokat vidéken is mindenütt leváltották. Rétságon a járási direktórium tagjai éppen gyűlést tartottak, amikor megérkezett hozzájuk Huszár Elemér keszegi földbirtokos a járás régi vezetőivel együtt. A direktóriumi tagok brutális bántalmazásában a karhatalommal közreműködve Huszár Elemér is személyesen részt vett. Máshol a község régi vezetői a fegyveres ellenforradalmárokra támaszkodva kikergették a községházáról a direktóriumi tagokat, megfenyegetve őket, hogy eddigi tevékenységükért felelősségre vonják.

5 A tömeges letartóztatás és bebörtönzés csak akkor vette igazán kezdetét, amikor a kormány — megtorlásként — 1919. augusztus 19-én kiadja a 4039/ 1919. M. E. számú rendeletét. E kormányrendelet értelmében a törvényszék gyorsított bűnvádi eljárással statáriálisan jogosult ítéletet mondani. A balassagyarmati bíróság 1919. szeptember 9-től 1920 végéig több mint száz olyan személy ügyét tárgyalta — a legtöbb esetben gyorsított eljárással —, akiket a Tanácsköztársaság alatti tevékenységükért vontak felelősségre. Az esetek többségében volt vöröskatonákat, direktóriumi tagokat, katonai parancsnokokat ítéltek el. Az 1919. szeptember 13. és október 30-a között gyorsított eljárással elítéltek között szerepeltek Laczkó Mihály és Matuska Ferenc sipeki