Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)

kos Ferenc, továbbá Pásztóról Lovász József tevékenységét kell kiemelnünk, A pásztói születésű Lovász József kommunista ifjúsági vezető 1924-ben a KIMSZ tagjaként kapcsolódott be a munkásmozgalomba, majd az 1926-os éhségfelvonulás egyik szervezője lett és még abban az évben a KIMSZ kerületi titkára, 1927-ben lépett be az illegális KMP-be, 1931-ben letartóztatták és annyira megkínozták, hogy rabkórházba kellett szállítani, ahonnan halálos betegen engedték haza. A KMP a Vörös Segély útján Moszkvába küldte, hogy ott gyógyítsák, de életét már nem lehetett megmenteni.

98 A KMP Kerületi Bizottsága, a KMP II. kongresszusa határozatainak megfelelően — helytelenül, mert a feltételek erre még éretlenek voltak — a rendszer közeli megdöntésére szólította fel a munkásságot. Ennek a szolgálatba állította a szervezett röpiratterjesztést is. A salgótarjáni szárnyparancsnokság tudott a kommunista röplapok terjesztéséről, pl. arról, hogy április 21-én 16 óra 30 perckor a Salgótarján és Karancsalja közötti úton Károly-akna közelében két ismeretlen férfi egy motorkerékpárról két csomag kommunista röplapot szórt szét „Világ proletárjai, egyesüljetek!" és „Vörös május" aláírásokkal.

99 A röpiratszórókat azonban ezúttal nem tudta elfogni. Április 29-én éjjel Salamon Imre gyári munkást vették őrizetbe azért, mert röpcédulákat szórt a város területén.

100 A röpiratok felhívására Karancsalja, Baglyasalja, Pálfalva bányamunkásai május 1-én a salgótarjáni bányaigazgatóság épülete elé akartak vonulni. Ezért a salgótarjáni rendőrkapitányság őrizetbe vette „az egyes bányatelepek ismert kommunista vezetőit".

101 A megélénkült pártmunka megszüntetésére a járási főszolgabíró két detektívet kért Budapestről. A Magyar Királyi Belügyminisztérium Vl/b osztályához 1930. július 25-én írt jelentésében azonban mégis arról kellett beszámolnia, hogy .Július 16-án a déli órákban a salgótarjáni MÁV vasúti rendezőn a Salgótarjánból Zagyvapálfalva felé vezető gyalogút mentén kisebb mennyiségű kommunista röpiratokat szórt szét ismeretlen tettes. Ezek a röpiratok a mai rendszer ellen izgatnak, kommunisták letartóztatásáról és főtárgyai ásókról írnak, aratósztrájkra hívják fel a munkásokat, nemzetellenes politikai beszédeket tartalmaznak, kommunista pártok megalakítására és ilyen pártokba való belépésekre hívják fel a munkásokat stb."

102 A párttagok nemcsak a központ által küldött sajtóanyagok terjesztésére vállalkoztak, hanem öntevékenyen, saját maguk által szerkesztett feliratokat helyeztek, illetve festettek útkereszteződéseken a kövezetre, a középületek és házak falára. Baglyasalján, Etesen, Andrástelepen, Katalin-aknán több helyütt „Világ proletárjai egyesüljetek! Éljen a Szovjetunió! Éljen a KMP!" feliratok vöröslöttek a házak, kerítések falain.

103 A proletárdiktatúráért folyó harc mellett a kommunisták — helyesen — egyre erőteljesebben léptek fel a munkásság anyagi helyzetét rontó intézkedések ellen. A salgótarjáni április 12-i felvonulás megszervezésén túl is tiltakoztak a munkásságot sújtó rendelkezések ellen. A salgótarjáni palacküveggyár kommunista pártsejtje 1930. május 1-i felhívásában az üveggyári munkásság nehéz helyzetével, alig kibírható munkakö-