Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.

Hadsereg egységei elérték Feledet.

170 A csehszlovák burzsoá katonai parancsnokságot meglepte a Salgótarján körzetében kifejtett komoly ellenállás, és elfogadta Letovsky tábornok javaslatát, hogy a losonci csoport egységeit a demarkációs vonal mögé vonják vissza. Május 30-án az Ipoly és a Duna vonalán álló vöröskatona-egységek is támadásba lendültek. A balassagyarmati frontszakaszon gyors sikereket értek el, és jelentésük szerint: „Balassagyarmattól északra fekvő magaslatokat a délután folyamán elfoglaltuk, itten erős cseh támadásokat vertünk vissza".

180 A csehszlovák burzsoá csapatok május 17-én indított offenzívája teljes kudarccal végződött. A május végi hadisikerek eredményeként a szénmedencében, Nógrád megyében végleg elhárult a katonai veszély. A hadműveletek azonban tovább folytak. A megye munkásai és parasztjai továbbra is részt vettek az ellenség üldözésében. A június 7-i katonai jelentés tudósít arról, hogy a salgótarjáni munkások különítménye Rimakokova felé nyomult előre a Rima völgyében, és leküzdötte az ellenség ellenállását.

181 Az egész ország ünnepelte a diadalmasan előrenyomuló Vörös Hadsereg egységeit. A tanácshatalom helyzetét és tekintélyét jelentősen megerősítette, hogy a hadműveletek, a győzelmek kibontakozása során a Vörös Hadsereg elérte Miskolc—Kassa vonalát. A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása az északi hadjárat teljes diadalát is jelentette. A VISSZAVONULÁSI PARANCS VÉGREHAJTÁSA ÉS A TANÁCSHATALOM MEGDÖNTÉSE A politikai helyzet a Vörös Hadsereg győzelmeit követően kedvezően alakult, s pozitív irányban fejlődött. A munkáspárt szervezeti élete erősödött. Az egyesült munkáspárt tekintélye a győzelmes harcok következtében a tömegek előtt megnövekedett, és népszerűsége fokozódott. A munkáspártba belépni kívánók száma olyan méreteket öltött Balassagyarmaton, hogy a párt vezetősége május közepétől ideiglenes korlátozást vezetett be. „A szocialista párt titkári hivatala ezúton is közli az érdekeltekkel, hogy ne zaklassák a titkárt tagfelvétel miatt, mert ez idő szerint csak abban a mértékben lehetséges, amint ezt már közhírré tettük. Űj tagokul további intézkedésig csak szakszervezeti tagokat vehetünk fel."

182 A forradalmi irányzat győzelmeként kell értékelnünk, hogy június közepén Somló Józsefet minden párt és állami funkciójától megfosztották. A pártszervezet új elnöke a szociáldemokrata Kazimir Károly, volt szabolcsi kormánybiztos lett,

183 aki lendületes pártszervező munkával kezdte meg tevékenységét. Nagy hatású szervezési kampányt kezdeményezett a kékkői, a szécsényi, a rétsági járásban. Megszervezte a párt kiadványainak — az újságoknak és röplapoknak — járásonkénti elosztását is, és e célból „propaganda írásokat elosztó és terjesztő telepeket" hozott létre. A telepek irányítását „egy-egy kipróbált jó szocialista-kommunista" vezetőre bízta, aki egyúttal „a járási párt

1titkár munkáját is ellátta". A járási elosztó telepek vezetői, a járási titkárok gondoskodtak a vezetésük alá tartozó községek politikai irodalommal való ellátásáról, és irányították a járáshoz tartozó községek pártéletét, amelyhez