Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)
A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.
,.munkástársadalom felvilágosítására". 103 A korszerű olvasmányok népszerűsítésére a szocialista párt kezelésében létrehozták az első kölcsönkönyvtárat. 10 '' A közművelődési munkában nagy szerepük volt a pedagógusoknak, akikre a meghirdetett előadások megtartása várt. Az új, korszerű ismeretanyag feldolgozására tanfolyamot rendeztek számukra a megye több helyén, így Szécsényben, Salgótarjánban is sor került a központi propagandarendezvény megindítására. A szécsényi értekezlet alkalmával a Magyar Tanítók Szakszervezete helyi csoportját alakították meg a jelenlevők. A csoport elnökévé Nemes Győzőt, jegyzőjévé Vámos Edét, az intézőbizottság tagjaivá Budinszki Jenő. Kapás József és Kommenda Mária tanítókat választották. 103 A közművelődési program végrehajtása mellett, a kulturális élet fellendítésére — a közoktatásügyi népbiztosságon jóváhagyott műsorral — két színtársulat is tevékenykedett a megyében. A Marx Színház előadásaival Salgótarjánban, míg egy másik színtársulat Balassagyarmaton vendégszerepelt júliusban. 106 A kulturális élet területén bekövetkező forradalmi változások az addigra már provinciálissá süllyedt irodalmi életre is pezsdítőleg hatottak. Az írások közül kiemelkedett Nógrádi Pap Dezső Az idegen katonákhoz c. verse, amelyet a salgótarjáni forradalmi események hatására írt. 107 A forradalmi harcot, a szocialista állam hősi erőfeszítéseit, eredményeit dolgozta fel Kopácsi Lajos verse, amely Eljött az idő címmel jelent meg 103 és Tóth József Hozsánna Május c. költeménye, amelyet a Nógrádi Vörös Újság közölt. 105 A VÖRÖS HADSEREG MEGSZERVEZÉSE ÉS AZ ÉSZAKI HATÁR VÉDELME A proletárállam megalakulása után az antant és szövetségeseinek gyűrűjébe került. Létét csak ütőképes fegyveres erő megszervezése biztosíthatta. A hadügyi népbiztosság március 27-én döntött az ország határainak védelméről, Az északi határ védelmét három hadosztályra bízta. A nyugati határtól az Ipoly torkolatáig a 4. hadosztály, az Ipoly torkolatától Feledig a 3. hadosztály, és a Feledtől az ország keleti határáig terjedő szakasz védelmét az 5. hadosztály feladatává tette. 110 A Vörös Hadsereg alakulatai a szerveződés időszakában a világháború alatt kialakult harci rendet tartották meg. Eszerint pl. a lövészszázadok állománya 267 főből állt. Négy század és egy géppuskás osztag — 1000 puska és 2 géppuska— alkotott egy lövészzászlóaljat. Egy lövészezred négy zászlóaljból, egy hadosztály 3—4 ezredből állt. 111 Az északi fronton Nógrád megye körzetében álló katonaság harci erejét a fentiek alapján nem nehéz megítélni. A hozzávetőlegesen 150 kilométer hosszú frontszakaszon, amely az Ipoly folyó torkolatától Sajókazincig tartott, a 3. hadosztály egységei helyezkedtek el. Balszárnyon a Vácon megalakult 1. dandár, a védelmi vonal' közepén, Salgótarján térségében a 29. és a 32. dandár részei állottak, „amelyek más alakulatokból átmenetileg idehelyezett kisebb különítményekkel, nemzetőrökkel együtt alkották a Salgótarján védelmére létrehozott Salgótarjáni csoportot". A jobbszárnyon a 60. dandár állt. „A Hadügyi Népbiztosság azt
