Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)
A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.
ben a hivatalos törvénykezés megkerülésével is ítélkezett, ha árulóval találta magát szemben. Egy kortársi visszaemlékezés tanúsága szerint a felsőzellői nagybirtokost árulásért akarta felakasztatni a községi direktórium. Hasonló lett volna a sorsa Donner Kálmán szécsényi malomtulajdonosnak is, akit a katonaság a „fronton a csehekhez való átszökés kísérlete közben" fogott el. E büntetéstől csak a járási direktórium elnökének közbelépésére szabadultak meg mindketten. 37 A VÖRÖS ŐRSÉG LÉTREHOZÁSA A helyi tanácsok a társadalom belső rendjének fenntartására és védelmére szervezték meg a Vörös örséget. A március 26-án kiadott központi rendelkezés alapján jöttek létre e karhatalmi szervek. Feladataik a megyében sajátságosan alakultak, mert a Vörös Hadsereg reguláris csapataival együtt az északi demarkációs vonal védelmét is ellátták. A megye székhelyén már március 26-án vasutasokból, a volt munkásgárda fegyveres tagjaiból kialakult egy olyan testület, amely a Vörös őrség alapját alkotta. 3 ' Végleges szervezeti formájában áprilisban kezdte meg tevékenységét, amikor Pintye Gyula lett a megyei vörösőrparancsnok, helyettese pedig Schwartz Kálmán. Ezután alakult meg a politikai detektívcsoport is. 39 A fegyveres határvédelmi szolgálat mellett a Vörös őrség parancsnoka alapvető feladatként jelölte meg a — csehszlovák burzsoá csapatok közelsége és a januári támadások miatt erőteljesen jelentkező — suttogó ellenforradalmi propaganda felszámolását, a rémhírterjesztők elzárását, bebörtönzését. A katonai intervencióról szóló híresztelések megyeszerte erőteljesen terjedtek, különösen sok rémhír élt a balassagyarmatiak között. A téli csehszlovák támadás okozta sokk nem múlt el a községben. „Az izgatottságot növeli az, hogy napnap után lelketlen emberek válogatottnál válogatottabb hazugságokkal rémhírelik a várost" 40 — számolt be az eseményekről a helyi lap. Salgótarjánban április 2-án Kominek Lajos acélgyári munkás vezetésével alakult meg a fegyveres testület, amelybe a munkások mellett átvették a volt nemzetőrség és a csendőrség néhány tagját is. 41 Pásztón május 3-án a „közbiztonság érdekében" önkéntes jelentkezőkből 36 tagú fegyveres őrséget szerveztek, 42 Szécsényben Föcker Géza vezetésével munkásokból, földművesekből és a volt nemzetőrség tagjaiból jött létre a karhatalmi egység. 43 • A Vörös Hadseregnek a fronton elért győzelmei után is tovább folyt a rémhírterjesztés. Az ellenforradalom akkor új területet választott magának: a tanácskormány pénzügyi politikájával kapcsolatos álhíreket terjesztett el. Ezeket az álhíreket az ellenforradalmi elemek még az újságba is becsempészték. A megyei vörösőrparancsnok az újsághír: hatásának csökkentésére falragaszok útján világosította fel a megye lakosságát: „ellenőrizhetetlen forrásból az újságokban az a hír jelent meg, hogy a 25 200 koronás bankjegyek bevonásra kerülnek. A pénzügyi népbiztos a közönség tájékoztatásául és megnyugtatásául közli, hogy a 25 és 200 koronás bankjegyek bevonásáról szóló hír nem felel meg a valóságnak." • . - .1'. . :i:r: \>. ..v
