Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

Az 1867-es kiegyezés és a dualizmus (1867—1918)

Az 1385—1886-os években a válság hatására átmenetileg visszaesett a ter­melés, de a következő években ismét növekedett. 1891-ben már 3 720 000 forint értékben termeltek árut. Ugyanebben az évben a gyárak személyzete a kö­vetkezőképpen alakult. Tiszti állományú összesen 12: 1 gyárvezető, 6 üzemmér­nök, 2 raktártiszt, 2 számtiszt, 1 kezelőtiszt, altiszti állományú mindössze: 43, 8 főmester, 35 felügyelő, és 15:06 munkás. 1885-ben a Rima veze^sége megvásárolta a Thomas és Martin eljárással készült folytacél eljárás szabadalmát. A Thomas-eljárást Salgótarjánban, a Martin-eljárást ózdon próbáltak ki. A Thomas-módszer többszörösen felülmúl­ta az eddig alkalmazott „kavart" vasgyártást. Az új módszer bevezetése a meleghengermű további korszerűsítését tette szükségessé. A Thomas-mű létesí­tése és a meleghengermű korszerűsítése 1889 tavaszára elkészült. Ezután a kavaróművek fokozatosan megszűntek. A két kísérleti eljárás közül végül a Martin-eljárás bizonyult jobbnak, ennek következtében a századforduló után Salgótarjánban a folytacélgyártás megszűnt, és az acélgyártást Özdra tele­pítették át. Az acélmű részére a nyersanyagot a XIX. században és a XX. század ele­jén a gömöri kohók adták, a későbbiekben úgyszólván kizárólagosan Özd lát­ta el az acélművet vassal. A termelékenység növekedése jelentősen növelte a tőkések profitját. 1880-ban a Salgótarjáni Vasfinomító Rt. 214 000 forintos tiszta nyereséggel zárt, 1890-ben a tiszta nyereség már 1 567 418 forint és 1911-ben 8 536 000 korona volt. Az utóbbi két adat a Rimamurányi egész nyereségére vonatkozik. 127 A Nógrád megyei szénbányászat és vasgyártás e kiemelt üzemeiben vég­bement nagyarányú fejlődés a gazdasági válság után, az ipar egyéb területein is nyomon követhető. 1873-ban a kulcsiparágak üzemein kívül még csak három komolyabb üzemet tartottak számon. 1896-iban pedig már 65 gyárat és hasonnemű vállalatot mutatott ki az iparkamarai jelentés. Gyár Sraáma Gyár Száma Vasgyár 2 Cukorgyár 1 Gépgyár 1 Szeszgyár 4 Zománc-Edénygyár 2 Konyakgyár 1 Üveggyár 7 Sörfőző 1 Posztógyár 2 Túró-Sajtgyár 1 Agyag- és samottgyár 5 Csertörő 1 Téglagyár 2 Gőzfűrész 3 Kőbánya 3 Műtrágyagyár 1 Gőzmalom 25 Egyéb nagyobb vállalat 2 A Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű mellett a megye másik jelentős vas­gyára Krammer János szinóbányai vasöntödéje volt. A 90-es évek elején in-

Next

/
Thumbnails
Contents