Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)

DOKUMENTUMOK - I. Egészségügyi

állapot ellenére nem a szülések és művi terhességmegszakítások száma csökkent, ellenkezőleg, emelkedett: 1964. I. félév, szülések száma: 148, terhességmegszakítás: 162 1965. I. félév, szülések száma: 161, terhességmegszakítás: 167 A szülések számából levonva a nem felvevő területről — Acsa, Püs­pökhatvan — a szülőotthonban születettek számát: 25 és figyelembe vé­ve a felvevőterület 26 664 főnyi lakosságát, valamint a születési esetek 14—15 ezrelékes gyakoriságát, megállapítható, hogy a felvevőterületröl maximum évi 400 szülés várható. Ebből az 1965. I. félév adatai alapján évi 272 szülés zajlik le a szülőotthonban, tehát 08%. Itt kerül előtérbe kiemelt szülőotthonná szervezése, a mentőállomás felállítása és másodorvosi állás beállítása után, mely átszervezés emelné a forgalmat, egyrészt tehermentesíteni a kórházak szülőosztályainak zsú­foltságát, másrészt pedig a szülés vezetésénél sokkal nagyobb biztonsá­got jelent a vezető orvosnak a műtőháttér, de egyben emelné a szülőott­hon tekintélyét is, mert jelen helyzetben elkerülhetetlenül szükségessé válik ,hogy az előre nem látható komplikációk miatt kórházba kell szál­lítani a szülő nőt. Ez időveszteség a magzat életben tartása szempontjá­ból, de alapot ad a szülőotthon elleni propagandára ... Szülési szempontból tehát a közepesnél jobban teljesíti feladatát. Megítélésem szerint a szülések száma a felvevő területen emelhető lesz a mentőállomás felállításával. A mentőállomás létesítésére a tervezés, to­vábbá tárgyalás a mentőközponttal, pénzügyi fedezet megszerzése folya­matban van ... Az új főorvos állása elfoglalása után igyekezett az új környezetbe, megváltozott munkakörülményekbe beilleszkedni. Nehézségei voltak, mert káderhiánnyal küzdött: vezető szülésznő el­ment, 1 csecsemős állás zárolás miatt hiányzott, gazdasági ügyek intézé­sében járatlan, lakás hiányában családja is távol volt, és meg kellett küzdeni két kórház és a körzeit orvosok elzárkózottságával. Ezen feladatok közül a káderhiány 90%-ban rendeződött csak, a zá­rolt állást nem sikerült visszaszerezni... A vezető főorvos lakáskérdése megoldódott, a felvevőterület községeinek KÖFA-ból hozzájárulással a lakás felépült és kisebb beszerelési munkák elvégzése után családjával beköltözhet. Kapcsolatát a balassagyarmati és pásztói kórházakkal sike­rült normalizálni személyes látogatásokkal, megbeszélésekkel. Azóta mindkét helyről több esetben segítséget kapott. Hasonlóan jó alapokra helyezte kapcsolatát a körzeti orvosokkal.., BjT VB 1956. október 4-i ülés, 3. pont. Az intézeti igazgató beszámolójának részlete. Az intézet fejlődésének megtorpanását a 32. sz. dokumentumban kö­zölt adatokkal való összehasonlítás mutatja. Megjegyzendő, hogy a szülőott­hon további fejlesztésére már nem került sor, tekintve, hogy a balassagyar­mati kórházban létesíteni tervezett új szülészeti pavilon volt hivatva átvenni az intézet feladatait. Erre azonban — az építkezés elhúzódása miatt — csak 1978-ban került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents