Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)

DOKUMENTUMOK - I. Egészségügyi

körzeti orvosok sürgős összefogása szükséges, hogy a fenti községekben a rendelők mielőbb megfelelő helyre kerüljenek, mert ilyen és ehhez hasonló helyiségekben jó egészségügyi munkát végezni nem lehet. A fenti forgalmi adatokból megállapítható, hogy a biztosítottak létszámának emelkedése, valamint az igények fokozódása miatt körzeti orvosaink igen túl vannak terhelve. Ezt a tavasz folyamán fellépő influenzajárvány, majd az árvízzel kapcsolatos egészségügyi intézkedések végrehajtása rendkívüli módon fokozta. Körzeti orvosainkat gyógyító tevékenységükön kívül az eü. igazgatás, a közegészségügyi és járványügyi feladatok, valamint az eü. felvilágosítás sokrétű feladatai is terhelik. (Elsősegélynyújtási tanfolyam, tanácsi, szakszervezeti, vöröskereszt és egyéb közéleti tevékenységek.) Körzeti orvosaink felénél a közlekedési eszköz hiánya is súlyosbítja a helyzetüket, mely különösen a drégelypalánki és nógrádkövesdi körökben tapasztalható. Nincs megnyugtatóan megoldva a körzeti orvosok helyettesítése sem szabadság, sem továbbképzés ideje alatt, ugyanis a jelenlegi betegforgalom mellett a szomszéd körzeti orvos helyettesítésével még a szigorúan vett betegellátás sem biztosítható. A járás déli részében és a drégelypalánki 'körzetben megoldatlan az ott működő körzeti orvosok vasárnapi pihenőnapja. Szükséges lenne, hogy Bércei községben a szülőotthonhoz juttatandó gépkocsival ezen terület ügyeleti szolgálata a balassagyarmati mintához hasonlóan mielőbb megoldást nyerjen. Körzeti orvosaink munkájában tapasztalható esetleges kifogások és hiányosságok nagymértékben a fenti nehéz körülmények rovására írhatók. Körzeti orvosok tehermentesítését van hivatva a körzeti ápolónők beállítása, akik a körzeti orvos irányítása mellett a fekvőbetegek látogatását, ápolását, sorozatos injekcióbeadást, táppénzes betegek ellenőrzését, rendelőben pedig a kötözést kötelesek elvégezni. Mindazokon a helyeken, ahol a körzeti orvos irányítása jó: Érsekvadkert, Drégelypalánk, Dejtár, Hugyag megfelelően tehermentesítik a körzeti orvost, kevésbé megfelelő Mohóra, Nógrádrnarcai községekben, ahol főleg a rendelőben adott segítségre korlátozódik működésük, s így munkaidő-kihasználásuk nem kielégítő . . . Körzeti orvosok szakmai felkészültsége jó, s képesek lennének jobb, kulturáltabb betegellátást nyújtani, azonban ehhez szükséges a körök lélek számán ak csökkentése — ami folyamatban van —, mert napi 60—• 100-as rendelői betegforgalom mellett ez lehetetlen. Szükséges lenne ezen felül az orvost felkereső lakosság — nem tévedésből nem nevezem betegeknek — nagyobb belátása, fegyelmezettsége is, mert a gyógyszer felesleges fogyasztása, gyűjtése igen nagyfokú, az ilyen természetű jogos, de főleg jogtalan követelések és az ezzel járó vita a szűkös munkaidőből sokat vesznek igénybe. Ez magyarázza, hogy a járás lakossága 3-szor fordult meg fél év alatt a rendelőkben. Tény az is, hogy a falu szocializálásának egyenes következménye a betegforgalom növekedése, bár ez sem magyarázza meg teljesen a magas betegforgalmat, hanem az a tény is jelentősen hozzájárul, hogy nem jogos egyéni problémákat is az orvos bevonásával akarják megoldani (táppénzes állományba vétel) ... Tsz-ek közegészségügyi helyzete nem kielégítő, bár igen lassan javuló tendenciát mutat. Nehezen megoldható feladatot jelent a fejőguíyások, tejkezelők kötelező eü. vizsgálatának elvégzése, melyre a tsz-ek vezetősége legtöbb helyen nem sok gondot fordít, sőt felesleges mulasztás-