Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)
DOKUMENTUMOK - I. Egészségügyi
takarékosságra való nevelés fontosságát minden egyes dolgozó átérezze, és ezzel öntudatuk a munkához való viszonyuk, gondolkodásmódjuk megváltozzék a gyógyító munka javára. Ezen a téren szép eredményeink vannak, a kórházi főorvosok a káderképző iskola II. évfolyamán, az alorvosok pedig a káderképző iskolán sajátították el Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű munkáját, a Szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban. Ez a mű hatalmas segítséget nyújtott a kórházvezetésnek gazdasági vonalon. Az eü. középkáderek és egyéb beosztású dolgozók 3—4 öregebb munktárs kivételével a politikai iskola I. és II. évfolyamán tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Pártjának a XHv. kongresszusa anyagát és igyekezett ennek megfelelően a gyakorlati munkájába átültetni azokat a hasznos útmutatásokat, melyeket a kongresszus anyaga adott. Ma már alig van dolgozó, akinek valamilyen pártsajtó ne járna. A kórházba 15 Szabad Nép, 13 Szabad Nógrád 6 db Tartós békéért, népi demokráciánkért, 8 db Anyag- és adatszolgáltatás, 15 db nógrádi, 16 db központi népnevelőfüzet, 15 db Pártépítés, 5 db Szovjet Kultúra, 1 db Élet és Tudomány c. folyóirat, ezen kívül a szakuknak megfelelően az orvosok is egyénileg fizetik elő a szaklapokat. A költségvetés tükrözi legjobban vissza kormányunk és pártunk egészségügyi politikáját, a dolgozó nép szociális jólétének fokozását, a dolgozók egészségvédelmének szolgáló törekvéseket, a költségvetés biztosítja azokat a gazdasági pénzeszközöket, melyek tervszerű, felhasználásával az egészségügyi szociális körülményeket meg lehet és meg kell valósítani. Három év mutatja, hogy kormányzatunk, pártunk csak egy kórházon keresztül bemutatva a költségvetés tükrében, mennyit fordított a dolgozók egészségvédelmére. Az 1951. évi költségvetés végösszege 920 000 Ft volt, ami azt jelentette, hogy egy betegnek az ellátása, még helyesebben egy beteg dolgozó ápolására egy évben 9200 Ft jutott. 1952-ben 1 200 000 Ft, amiből egy beteg dolgozónak az ápolási költségére már 12 000 Ft jut. 1953-ban pedig már ez az összeg betegágyra, illetve egy dolgozónak az ellátására már 15 000 Ft jut. Ha meggondoljuk elvtársak, hogy ezeknek a költségvetési összegeknek kb. 14 része az, ami gyógyszerre jut, akkor világosan látjuk, hogy a letűnt átkos múlt aszpirines és hashaj tós gyógyszerei, melyet a dolgozóknak adtak, menynyiben segítette a dolgozók egészségének helyreállítását. Ma minden dolgozó ingyen jut hozzá a legfőbb életmentő gyógyszerhez: Streptomicinhez, Páshoz, (Paraaminosalicylsavhoz), melyek azelőtt csak a leggazdagabb kizsákmányoló bankárok, gyárosok, fölbirtokosok kiváltságos gyógyszere volt. A költségvetésen felül pártunk, egészségügyi kormányzatunk 110 000 Ft-ot fordított szülőszoba építésére, ötéves tervünk utolsó évére el kell érnünk, hogy országos viszonylatban se legyen egyetlen dolgozó anya sem, aki nem kórházban szül. A járás dolgozóinak tna már nem kell 50—60—100 km-t utaznia beteg gyermekével, mert 20 000 Ft-os gyermekgyógyász-részleggel lett a kórház kibővítve. 22 000 Ft-os elekl.rokardiographot, szívvizsgáló-készüléket kapott a kórház, amely fényképezi és leírja a szív munkáját, amely a kezelő orvosnak nagy segítséget nyújt, a szívbaj kezelésénél, a betegség diagnosztizálásánál. 6000 FTos gyomorvarró géppel mutatta meg pártunk és kormányzatunk, hogy a