Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)

DOKUMENTUMOK - II. Szociális gondoskodás

cigánylakosság körében. A lakosság gazdasági viszonyai, a munkába állás folytán megváltoztak. Lassan szűnőíélben vannak a cigányputrik. Javul a lakáskultúra Nógrádmegyer, Nagylóc, Varsány, Endrefalva községekben. Nógrádszakái, Litke községekben a cigánylakosság 70 %-a még putrikban lakik. Litkén az építési tilalom is nagymértékben fokozza a putri rendszeres megmaradását. Azon községekben, ' ahol a lakásviszonyok jók, ott hygiéniás viszonyok is javultak, ezzel a javulással egészséget károsító hatások is kisebbek. A tömeglakásokba zsúfolt cigánygyermekek bélférgekkel fertőzöttek, orvosi kezelésre csak alkalomadtán kerülnek. A bélférgek elszaporodásának melegágya a fertőzött környezet, és a cigánytelepeken nagy mértékben elszaporodott kutyák. Nincs olyan cigánycsalád, ahol egy-két kutya ne lenne. Ezek a kutyák a lakásban tartózkodnak, bélférgekkel fertőzik a gyermekeket. Mosdási lehetőség különösen a téli hónapokban a túlzsúfolt putrik miatt lehetetlen. Hasonló a helyzet a WC-kel is, a nyáron deszkából vagy kukoricaszárból felépített WC-ket a téli hónapok alatt eltüzelik. Az iskolai tanulók tisztasága és ruházata kb. 50 %-ban megfelelő. Fejlettség szempontjából két véglet vam: jól fejlett és satnya gyermekek. A csecsemők, míg az anyjuk szoptatja, jól fejlődnek, amint azonban vegyes táplálkozásra térnek át, a helytelen és rendszertelen táplálás miatt a gyermekek elsatnyulnak. Ez az elsatnyulás az egész életre kihatással van. A táplálkozás hygienes tapasztalatai a következők: a munkába bekapcsolódott cigány dolgozók évente két három disznót is vágnak, azonban az élelmiszereket nem tudják tartósítani, még ott sem, ahol megfelelő lakásuk van, s így nem tudnak vele gazdálkodni. Hasonló a helyzet egyéb élelmiszerekkel is. A háztartásban levő asszonyok a nyár folyamán nagy mennyiségű gombát, epret, málnát szednek eladásra, de nem jut eszükbe, hogy ezen terményeket saját maguk is felhasználhatnák a téli táplálkozás változatossá tételéhez. Sokszor előfordul az is, hogy a tél folyamán nincsen kenyerük, pl. Nógrádmegyerben, ilyenkor kölcsönkéréssel igyekeznek a helyi tsz-ből szerezni lisztet, illetőleg búzát. A kölcsönt azután a nyár folyamán munka ellenértékben visszafizetik. A csecsemőhalálozás a cigánylakosság körében a rendszertelen táplálkozás és a rossz hygienes viszonyok miatt az összlakossághoz viszonyítva igen magas. 1965-ben 20 csecsemőhalottból 8 cigány csecsemő volt. Rossz a cigánylakosságnál a családtervezés is, bár ezen a téren már lassú javulás van, mert községenként általában 3—5 terhesség-megszakítást kérnek, természetes szociális indokokból. Bár a cigány férfiak munkaviszonyban állnak, részben a salgótarjáni tűzhelygyárban, üveggyárban, frastömegcikk ktsz-ben, egy pár cigánycsaládtól eltekintve, pénzzel gazdálkodni nem tudnak. Fizetésüket egy-két nap alatt elköltik, részben élelmiszerekre,de igen tetemes összegeket alkohol-vásárlásra fordítanak. A dohányzás szenvedélye úgy a gyerekeknél, mint a felnőtteknél megvan, nemre való tekintet nélkül. A fertőző betegségek megelőzésére kötelezővé tett védőoltásoktól a cigánylakosság húzódozik, fél, s ahol csak teheti, igyekszik elkerülni azt. Minden oltási akció alkalmával külön kell az oltóorvosnak a cigánytele-