Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)

DOKUMENTUMOK - II. Szociális gondoskodás

kőzik. A gondozottak elhelyezési szobáinak rendszeres takarítása az általános higiénia megteremtése csak magába véve is olyan feladat, amit a rendelkezésre álló erőkkel megfeszített munka árán tudunk megfelelően elvégezni. Sok esetben a kisegítő erőket is igénybe kell venni az osztályokon belül végzendő munkák végrehajtásában. A különböző épülettömbök korábban azt az előnyt szolgálták, hogy így könnyebb volt elhelyezni a különböző csoportokba sorolható betegeket, mint azt a formai létszám is mutatta. Ma már nem ez a helyzet. A gondozottak összetétele az utóbbi évek során erősen az elme- és idegbetegek javára tolódott el. A gondozási munka nehezebb, több a naponkénti munkafolyamat megismétlése a betegek és elmebetegek mellett. Az elme- és idegbetegek foglalkoztatására, figyelmük és testi erejük lekötésére törekedtünk, mint gyógyító módszer alkalmazására akkor, amikor azzal a kérdéssel fordultunk a helyi és járási tanács szervekhez, hogy az intézet részére munkaterápiára alkalmas mezőgazdasági területet juttassanak. A törekvést megértették, de a kivitelezésnél, vagyis amikor a földterület kijelöléséről volt szó, az igazi célt eltévesztették, és a község határának egyik legmesszebb eső részén nehezen művelhető 12 kh földterületet juttattak. A kizárólag ezzel foglalkozó jelentésünkben annak idején bőven kifejtettük, hogy az intézet nem a község lakosságának rovására kéri a földterületet, hanem az kettős állami és egészségügyi célt kíván szolgálni. Mint említettem, elsősorban a betegek gyógyításának egyik formája, másrészt a termeivényekkei a gondozottak élelmezésének megjavítására, illetve a költségvetés bevételeinek növelése. Mivel a terület az Ipoly árterületének egyik része, a további művelhetőséget csak bizonyos költség ráfordítással lehetne biztosítani. Kértük ugyan később a terület kicserélését a helyi „Alkotmány" tsz. vezetőségétől, amit a járási mezőgazdasági osztály támogatott is, de sajnos eredménytelennek bizonyult, írásbeli kérelmünkre a tsz még választ sem adott, csupán szóban közölték a nemleges álláspontjukat. Mivel ez a megoldás most már teljesen csődöt mondott, azzal a javaslattal élek a végrehajtó bizottság elé, hogy a meglevő terület víztelenítésére az 1963. évi költségvetésben járuljon hozzá előirányozni a szükséges költséget, ami az előzetes számok szerint mintegy 6—7 ezer forintot tenne ki.. . Az intézet portás szolgálata sajnos csaknem nemlegesen jellemezhető, 1 fő elmefogyatékos látja el a portás szolgálatot, de csak névlegesen. A gondozottak persze korlátlanul hagyhatják el az intézetet, vagy szökési szándékkal, vagy mint már említettem vagyontárgyak kijuttatása céljából, vagy pedig a községi korcsma-helyiségbe italozás céljából. Ezen az állapoton úgy igyekeztünk segíteni, hogy az elmúlt év őszén az intézeten belül az FMSZ kezelésében büfét nyitottunk meg. Intézkedésünk ma kettős célt is szolgál. Az egyik, hogy a mértéktelen italozást mérsékelni lehet, másrészt a különböző betegségben szenvedő gondozottak kevésbé járnak a községi italmérő helyiségbe, s így bizonyos mértékben korlátozva lett az esetleges fertőző betegségek kivitele és tovább terjesztésének lehetősége. Az emberek részére is megnyugtató ezen intézkedés, mert a havonta rendszeresen részükre készpénzben kifizetett nyugdíjból származó zsebpénz, illetve a saját jövedelemmel nem rendelkezők részé-