Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)
DOKUMENTUMOK - II. Szociális gondoskodás
ság véleménye az, hogy az egész cigány-problémának elsőrendű kérdése a munkábaállítás legyen. Véleményünk szerint ezt a kérdést megoldani másképpen nem lehetséges. Ahhoz azonban, hogy a cigányság munkaképes tagjainak munkába állítása megoldható legyen, szükség van részben arra, hogy képességeiknek, és szakértésüknek megfelelő munkalehetőségeket biztosítsunk számukra, részben arra, hogy a munkahelyek, ahol cigányok dolgoznak, türelmesebben foglalkozzanak a cigány dolgozókkal és a közösség erejével szerettessék meg velük a munkát. Az operatív bizottság véleménye szerint Erdőtarcsa községben lehetne részükre, legalább is Erdőtarcsa, Kalló és Héhalom községben levő cigányok részére egy téglaégető szövetkezetet létrehozni. A cigányság kulturális helyzete. Járásunk területén a 12 községből beérkezett jelentések alapján az analfabéták száma igen magas. Az 1752 lélekszámból az analfabéták száma 794 fő. A analfabéták nagyobb része az idősebb korú cigányok közül van, kisebb a fiatalabbak közül adódik. Több községben volt törekvés analfabéta tanfolyamok beindítására, azonban ezek a tanfolyamok nem tudtak beindulni, mert az érdekelt cigányok nem jelentek meg. A tanköteles korú gyermekek iskolai előmenetele is igen gyenge. Mint ahogy a statisztikából is kitűnik, a tanköteles korú cigánygyermekek közül a felső tagozatokban járásunk területén 11 százaléka kerül a felsőtagozatokba. Ennek oka az, hogy rendszertelen a tanulóknak az iskolábajárása, sok az igazolatlan mulasztás és nem utolsó sorban a tanuláshoz való viszonyuk is igen gyenge. Hiába minden rábeszélés, családlátogatás, büntetéssel való fenyegetés, csak igen kevés esetben jár eredménnyel a mulasztások megszüntetésében. Az iskolába rendszeresen járó cigány tanulóknál még manapság is sok probléma van a tankönyvek, tanszerek beszerzésével. Sok esetben előfordul az is, hogy a cigány tanulók az iskola vagy más szervek által vásárolt tankönyvet vagy tanfelszerelést rövid időn belül elveszti, vagy oly annyira megrongálja, hogy szinte használhatatlanná válik. A cigány tanulók tanulmányi eredménye is igen alacsony. Ez részben abból adódik, hogy az otthoni tanulás lehetőségének minimuma sincs biztosítva számukra, részben pedig a cigányság körében uralkodó, munkához való viszonnyal magyarázható. Az Operatív Bizottság tapasztalata, valamint a beérkezett jelentésekből megállapítható volt, hogy a cigányságunk nagyon szereti a szórakozást. Előszeretettel látogatják a mozi-előadásokat, színdarabokat, táncmulatságokat pedig az ő részvételük nélkül el sem lehet képzeni. Járásunk területén ezidő szerint az államhatalom gyakorlásában mint tanácstag 10 cigány dolgozik. A cigány tanácstagoknak működése pl. Pásztó, Szirák és Héhalom községekben igen jónak mondható. Rendszeresen részt vesznek tanácsüléseken, képviselik választó polgáraiknak érdekeit, jó javaslatokat tesznek. Kalló községben a cigány tanácstag munkája nem kielégítő. Erdőtarcsa községben a tanácstagnak sikerült a cigányokat társadalmi munkára serkenteni, de amikor munkát végezni kellett volna, a cigányok azt nem teljesítették. A beérkezett jelentések alapján a cigány párttagoknak száma 5 fő, akik közül
