Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)
DOKUMENTUMOK - II. Szociális gondoskodás
lésnél: már volt előzménye. Az 1930-es évek elején több községben létesítettek cigányok részére szegkovács klsz-eket (ezek jogutódja Nógrádmegyerben ma is működik, Vastömegcikk Ipari Szövetkezet néven). A kérdésre egyébként a végrehajtó bizottság még több alkalommal visszatért (Id. a G8. és 74. sz. dokumentumokat!) 62. RÉSZLET A SALGÓTARJÁNI CIGÁNYSÁG HELYZETÉRŐL KÉSZÍTETT JELENTÉSBŐL I960, március 23. ... A Megyei Tanács VB a salgótarjáni cigánykérdés problémáját elsősorban a cigányok kulturális és lakásproblémáján keresztül tartja megoldhatónak. Figyelembevéve, hogy a salgótarjáni cigányok és a város nem cigány lakossága között — éppen a városi, kulturáltabb életforma hatása miatt — kisebb a különbség, mint a falvakban, tcvábbá, hogy a salgótarjáni cigányok előtt jobb munkalehetőségek, kulturális lehetőségek állnak, szerintem és az említett két terület (kulturális és lakásproblémák) jelentik a cigányprobléma teljes és végleges megoldásához vezető út jelenlegi legfontosabb lépéseit. A cigányok rendszertelen táplálkozása ugyanis szintén hátráltatja a kulturális felemelkedést. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a cigányasszonyok nagyrésze nem főz, vagy legalábbis nem rendszeresen. Az üzemekben rendszeresen dolgozóknál is az a szokás, hogy fizetés alkalmával kolbászt, kenyeret (és persze italt) vásárolnak, a keresetet pár nap alatt megeszik, -isszák, s utána kenyéren és főleg krumplin élnek. A főzőtanfolyam megszervezése tehát tényleg nagyon indokolt, tényleges beindítására azonban egyelőre aligha kerülhet sor megfelelő konyha és felszerelések hiányában. A cigányság kulturális helyzetével kapcsolatos a köztisztasági és közegészségügyi színvonal minimuma is. Ennsk érdekében a cigánybizottság és a cigányokkal foglalkozó pedagógus, felvették a kapcsolatot a Vöröskereszt városi szervezetével és tagszervezést kezdtek a cigányok között. Eddig több mint 150 fő lépett be a vöröskeresztbe. Igen fontos ez, mivel a tisztaságra, egészségvédelemre neveli a cigányokat, de fontos azért is, mert a szervezeti élet általában jó hatással van az emberekre. Gyökeres változást persze a vöröskereszti tagság nem hoz, de bizonyos fokú javulást feltétlenül fog eredményezni, ha másnál nem, legalább a vezetőségi tagoknál és bizalmiaknál, valamint azok közvetlen környezetében. Egy másik fontos tényezője — sőt talán ez a legfontosabb — a cigányság munkába állítása. A munka szerepe óriási az emberek kultúrájának fejlődésében, azon túlmenően is, hogy a dolgozó munkájáért fizetést kap, melyből jobb, kulturáltabb életkörülményeket teremthet. Hozzájárul a kulturális felemeléshez azzal is, hogy egy más, az eddiginél minden szempontból sokkal magasabb szinten álló kollektívába kerülve,
