Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők

kötéssel" voltak díszítve. Két évvel később, 1863-ban, egy ludányi asszonynak „veres pamuttal szövött, kivarot, csipkés lepedő"-jét lopták el a kamrában levő ládaból.

29 A közölt adataink alapján joggal feltételezhetjük, hogy a lepedők szőttes-hímmel történő díszítése a 19. század közepénél nem lehet régebbi. Állításunkat megerősítik azok a további - most be nem mutatott - 1850 előtti történeti adatok, amelyekből csak hímzett vagy varrott lepedőkre ismerhetünk.

30 A lepedők szőtteshímmel történő díszítése a Zagyva folyó és a Balassagyarmatot Aszóddal összekötő vasútvonal által körülhatárolt területen - annak északi részén - alakulhatott ki, majd ez a díszítési mód egyre népszerűbb lett a megye középső falvaiban és néhány nyugati településen. Történeti forrásainkban egy adat sem utal arra, hogy az ágydeszkákra szalmát tettek volna, de az ágyra terített egyik lepedő neve ezt egyértelművé teszi. Az ágyban lévő szalma letakarására szolgáló lepedő első említése 1820-ból származik. Ifjú Gyügyei János romhányi zsellér „jószágai" összeírásakor a „Három világos kék fehér petyegetett vánkoson, Dunnán és vörös pamutos derékallyon" kívül, egy szalma terítő vastag vászonból is volt az ágyában.

31 Felsőszécsénkén

32 (1834), Karancsságon

33 (1853), Béren

34 (18 5 8) szalmalepedő, Cserhátszentivánon

35 (1854), Héhalomban

36 (18 5 4), Patakon

37 (1852) szalmaterítő, Endrefalván

38 (1841) szalmatakaró, Felsőtoldon

39 vastag lepedő volt a neve. A paraszti kárbecslésekben, 28. Uo. 4. es. III/76/1861. 29. NML IV. 198. 10. cs. 74/1864. 30. Az ünnepi abroszokat már a XVIII. század közepén is pamuttal szőtt mintával díszítették. A szövött stráfokkal díszített abroszok említésével az alsósztregovai gazdák 1758. évi kárlistáiban gyakran találkozhatunk. (NML IV. 1. b. 66. cs. Fasc. c. 1758). Ponyiczki Mihály losonc-apátfalvai gazdától, 1796-ban, elloptak „3 Abrosz az kettője 4 nyistes, az harmadik veres pamukal Szőtt." (NML IV. 33. Fiscalia 25/1796.). A vizslási jegyzőtől „Új abroszt pumukkal végén kiszövött" loptak el 1814-ben. (NML. IV. 1. Nógrád vármegyei nemesi közgyűlés iratai c/bb. 6/1694/1814.). Tamásiban, az egyik gazda házából kissurranó tolvajnál „egy két oldalú veres stráfos abrosz"-t találtak 1850-ben. (NML. IV. 185. 1. cs. 26/143/1851.). A díszített törülközőre és szakajtóruhára 1838-ból van adatunk. Kevitzky Mátyás erdőtarcsai lakostól „Törülköző veres és kék pamuttal szövött 3", valamint „Szakajtóra való kék szélű négy ruha" /vittek el a tolvajok (NML IV. 71. Archívum mixtum XII. 1838/2). 31. PMLVO XXXIII. 11. cs. 32. NML IV. 71. Miscellanea VII/1/1841. 33. -NML IV. 198. 12. cs. 6-65. IV/46/1853. 34. NML IV. 199. 15. cs. J-21. IV/41/1858. 35. Uo. S.-101.IV/1 17/1855. 36. Uo. 16. cs. IV/1/1855. 37. NML IV. 163. 8. cs. IV/326/1852. 38. NML IV. 193. 2. cs. H-24. 336/1853. 39. NML IV. 199. 11. cs. B-80. IV/107/1858.