Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Praznovszky Mihály: Drégely ostroma 1552-ben

Zolthay Lőrinc nevét Drégely vonatkozásában már említettük. 1552-ben halt meg ő is a csatatéren. 1545-ben az akkor épült Érsekújvárban szolgált s onnan került át rövid időre Drégelyre. (Mellette volt a legendás Thury György is, aki egy ideig maga is Drégelyen szolgált.) Zolthay János Drégelynél fejezte be hadi életét, egy másik Zolthay János Szigetvárnál halt meg. Zolthay István Eger várában tüntette ki magát s majd a török ellen harcolva esett el ő is. A hadi helyzet alakulása A korábban ismertetett Szondy levelek és egyéb korabeli levelezések jelzik, ha biztosan nem is tudták, de érzékelték az itt élők, hogy a török veszedelem előbb-utóbb realitássá válik. Sőt, Szondy György tavasztól kezdve már egészen bizonyos volt abban, hogy a következő kiszemelt célpont az ő vára lesz.

94 1552. február 21-én Siraki (Sziráki) Albert Ság várából keltezve levelét értesíti gróf Wolfgang Puchhaim zólyomi kapitányt, hogy a törökök a Felvidékre akarnak törni. Mindezt onnan tudja, hogy Szondy György és Bekefalvy Gergely „Jenyerő" községben (talán Diósjenő lehet) két török foglyot ejtett s ők vallották így. Pár héttel később március 11-én Bodor Mihály és Bodor István Ságról már tudatják, hogy a budai pasa Vácon van s egészen bizonyos, hogy Drégelyt, Gyarmatot és Szécsényt kívánja megszállni. Már ennél megbízhatóbbnak tűnhetett Sbardelatti és Teuffel március 18-án kelt levele a királynak, amelyben azt írják: kétség kívül Drégely a célpont s újfent sürgetik az erődítést javítását. Az ostrom várható előkészületeire, a törökök mozgolódására utal Szondy György március 26-i levele - a váci püspök csatolja egy átirathoz - amelyben a drégelyi kapitány jelzi, hogy a törökök Nógrád várát sövénnyel erősítik meg, azonban a vár kigyulladt, amit ő „szemeivel látott, noha nem tudja, valljon ez szándékosan vagy véletlenül esett meg". Június 9-én kelt Szondy György utolsó figyelmeztetése. Ekkor írta meg levelét a Selmecbányái főbírónak azzal, hogy most már véglegessé vált: a török Drégely ellen indul. A selmeci bíró válaszlevelében megígérte a támogatást - amit ő adott meg egyedül. Levelét így címezte: Egregio Dno Georgio Zondj Praefecto arcis Dregel etc. amico nobis observandissimo.

95 Szondy szinte tökéletes pontossággal megjósolta - nagy hadi tapasztalata volt hogy a várat négy napnál tovább nem tudja védeni, mint azt megírta Paksy János komáromi várkapitány társának. Paksy erről tájékoztatta Kunisperg győri parancsnokot 1552. július 19-én.

96 93. MatunákM. 1896. 341. p. - Molnár László, V. 1987. 53. p. 94. Matunák M. 1907. 452-469. p. 95. Szondi Album, 1886. Melléklet 1., 2., 3. p. 96. Szántól. 1985. 144. p.